Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója:
1352 szemügyre venni. A jogbiztonságra a le gjobb bizonyíték az a készség, amellyel a bíró, a bírói gyakorlat a törvény számos szabályát azonnal magába szívja. Ez teljes mértékben szolgálja jogászi szerkezetével a törvényalkotói célt. Talán még a jogbiztonságnál is fontosabb a jogegység megteremtése , amely egyfajta jogi kultúrközösség legszilárdabb alapja lehet.” A Kúria elnöke kitért arra is, hogy milyen fontos, hogy azokban a helyzetekben, amikor a jogszabályok tartalmát külföldi jogból vesszük át, annak átültetése olyan alakban történjen, amely a műnek mint egésznek a magyar jellegén nem változtat. Ezért a sokszor elkerülhetetlen tartalmi recepció is az asszimilálás alakjában kell hogy megtörténjék. A fennálló jog konzerválása mellett azonban fontos feladataként határozta meg az új kódexnek, hogy a z megteremtse a társadalmi és gazdasági haladás biztosítékait is, és ennek számos példáját állította például azokban a szociális követelményekben, amelyek a gyöngének védelmét kívánták meg az erős ellen, az egyéni önzés korlátlanságának kívánt gátat vetni az összesség érdekében, és a forgalomban fokozottabb tisztességet és jóhiszeműséget kívánt garantálni. Tőry Gusztáv úgy látta, hogy az új polgári törvénykönyv egy olyan törvénykönyv lehet, amely az igazságszolgáltatásnak szilárd alapja, a nemzeti jogtudomá ny termékeny talaja és az ország társadalmi és közgazdasági haladásának hathatós gyámolítója lesz. Azt hiszem, hogy ennél többet ma egyetlen magyar bíró sem mondhat arról, hogy a jogrendszernek milyen célokat kell elérnie, biztosítania, és hogy ebben a bír óságoknak is tevékeny szerepük kell hogy legyen. A Kúria elnöke, amikor évente egyszer a Magyar Országgyűlés plenáris ülése előtt áll, két kérdésről kell hogy szót ejtsen az Alaptörvény által kimondott kötelezettség alapján. Az egyik a Kúria Önkormányzati Tanácsának működése, az önkormányzati rendeletek normakontrolljának gyakorlata, a másik pedig a jogegység biztosítása. Ha megengedik, az önkormányzati normakontroll témakörével kezdem, azért is, mert az elmúlt években ezekről kevesebb szó esett. Az önkormá nyzati normakontroll működése kiteljesedett az elmúlt időszakban, és két örömteli fejleménnyel számolhatunk. Az egyik az, hogy elég időnként önmagában a Kúria előtt a normakontrolleljárás megindítása, és ez már arra indítja a támadott rendelkezést magában foglaló rendeletek megalkotóit, hogy felülvizsgálják saját rendeletüket. A másik pedig egyfajta segítő kontroll megjelenítése. Tehát az Önkormányzati Tanács 2014. évi gyakorlatában számos olyan elv került kimondásra, amely segíteni tudja az önkormányzati képviselőtestületek normaalkotó munkáját. A tanács 2014ben 68 döntést hozott, amelyből 46 ügyben érdemi határozat született, és ezek között szerepelt viszonylag magas számban a törvényen alapuló jogalkotói feladat elmulasztásának a megállapítása is. Az Ön kormányzati Tanács működését két sorozatper határozta meg. Az egyik a köztemetőkre vonatkozó előírásokra koncentrálódott, ahol a köztemetők helyi adó alá vetésének egy időszaka vonatkozásában mondta ki a Kúria, hogy figyelemmel kell lenni ebben az esetben az ingatlan hasznosításának e különleges módjára. A másik pedig az a jelenség, hogy az önkormányzatok elmulasztották megalkotni a háztartási szennyvíz elszállításával összefüggő rendeletüket. Az egyes jelentősebb ügyeket tekintve ki kell emelni a telekadó tárgyával kapcsolatos kúriai döntést, amely egy olyan helyzetben született, amikor az adóztatható ingatlanok körét a törvényalkotó kiterjesztette a külterületekre is, ugyanakkor nem követte ezt az adó mértékével kapcsolatos differenciálás, és ez azzal a kö vetkezménnyel járt, hogy aránytalan adómérték terhelte a külterületi ingatlanokat. A másik jelentős döntés, mint említettem, a köztemető funkciójú ingatlanok használatával volt kapcsolatos. Itt a Kúria kimondta, hogy a helyi sajátosság körében kell értékel ni az ingatlan használatának e különleges módját. A Kúria fontos konklúziót fogalmazott meg a helyben lakás mint adómentességi, adókedvezményi jogcím vonatkozásában is, kimondva, hogy telekadó esetében ez adómentesség
