Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény, valamint ezzel összefüggésben egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1315 hiszen a 30 nap vagy a 3 hónap eltelt, ez nem indokolt véleményem szerint, és azt szeretnénk, ha ez hosszabb időben lenne meghatározva, akár mondjuk, az elévülésig. Hiszen ez azt jelenthetné, hogy plusz bürokratikus köröktől meg lehet kímélni abban az esetben a hatóságot és az állampolgárokat, ha az adott hatóság belátja, hogy hibáztunk, kiegészítenénk, kijavítanánk ezt a határozatot, de eltelt a 3 hónap, ezt nem tehetik meg, akkor újabb szerveket fogunk eljárásra kényszeríteni, vagy tulajdonképpen a probléma megoldható l enne az adott hatóságnál, de a jogszabály kizárja ezt. Ezen indokolt lenne változtatni. Aztán következik az a rendelkezés, hogy a perújításra akkor is lehetőség lesz, ha a szabadságvesztésre történő átváltoztatás során jogsértés történik; ez is egy jónak m ondható rendelkezés. Illetve a bíróság a perújítás keretében tárgyalást is tarthat, ha az elkövető kéri; ezzel sem lehet vitatkozni, a bíróságnak megadja azt a lehetőséget, hogy eldöntse, hogy kívánnake részletesebben belemenni és ezt a tárgyalást megtart ani. Ha a szabálysértési eljárást azért szüntetik meg, mert a cselekmény bűncselekmény, és elkezdte letölteni, leülni a büntetését az elkövető, akkor logikus, és ez a 36. §ban van, hogy ha ez beszámítható a büntetésbe, akkor kártérítés nem jár neki. Ez is , azt hiszem, egy evidenciát mond ki. És a 37. §t is üdvözölni tudom, ami azt mondja ki, hogy a hatóság visszafizeti a már megfizetett bírságot, ha a hatályon kívül helyezés megtörténik. A 39. §ban viszont én érzek egy bizonytalanságot, egy kicsit az ind okolásban nem kellőképpen megjelenő bizonytalanságot, ez a „kit illet meg a bírság?” problémakör. Önök azt mondják, és teljesen egyértelművé teszik a szabálysértési törvényben, hogy a pénzbírság, helyszíni bírság, rendbírság az államháztartás központi alre ndszerét illeti, tehát befolyik a nagy közösbe, és az indokolásból annyit tudhatunk meg, hogy a költségvetési törvény nem nevesíti, hogy ez az önkormányzatoknak járna, az önkormányzati törvény nem teljesen egyértelmű ebben a tekintetben, bár tartalmazza az átengedett bírságra vonatkozó kitételt. Én ebből azt a következtetést vonom le, hogy bizonyos esetekben az önkormányzatok megkaphattak ezekből a bírságbevételekből. Államtitkár úrtól azt szeretném kérdezni, hogy történte egyeztetés az önkormányzatokkal, tehát várhatóe, hogy az önkormányzatoknál bevételkiesés fog megvalósulni, ha elfogadjuk ezeket a szabályokat, vagy ön ilyenről nem tud, és így tulajdonképpen, bár mondanám azt, hogy csak egy egyértelműsítő rendelkezésről van szó, de az indokolásból, az ön ök általi indokolásból az derül ki számomra, hogy azért nem biztos, hogy ez az önkormányzatok számára is egyértelmű lesz. (13.20) De fontos lenne tisztázni, hogy leszneke csalódott önkormányzatok, amelyek adott esetben eljárva majd számítanának ezekre az összegekre, de nem kapják meg azokat. A közérdekű üzem működésének megzavarásánál is egy szabálysértési tényállás bevezetése következik be. Ez önmagában zavarokozáshoz köthető lesz. Önmagában ez nem feltétlenül rossz, a szándékos gondatlan bűnösség is tény állásszerűként kerül bevezetésre, de aki a megfelelő gondosságot tanúsítja, az nem lehet majd az elkövetője a szabálysértésnek. A puding próbája az evés. A közérdekű üzemek talán megérnek annyit, hogy ebben a körben is próbáljuk megvédeni őket. Egyes fegyv erek gyártására, forgalmazására, javítására vonatkozó szabályok megszegése is szankcionálandó lesz. Ez a gyakorlatban szép elvnek tűnik. Meg fogjuk látni, hogy a megvalósulása során ez mennyire kerül majd valójában a hatóságok látókörébe, de itt is adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyakorlatot megtekinthessük. A 48. §nál, ami az új pszichoaktív anyagok beemelését illeti - itt a 10 gramm alatti érték szabálysértés lesz , ezzel önmagában maximálisan egyet lehet érteni. Annyit azért itt is elmondanék, államt itkár úr, hogy sok esetben - és ezt az Apáti képviselőtársammal való egyeztetés is alátámasztotta - a bűnüldözéssel van a probléma. Főleg vidéken, de nagyvárásokra is igaz, hogy mindenki tökéletesen tudja, hogy kik azok, akik mondjuk, kábítószerrel vagy eg yéb pszichoaktív anyagokkal kereskednek, de mégsem tud a rendőrség kellő hatékonysággal fellépni. Itt a legnaivabb hozzáállásunk is az, hogy nem végzi kellően a rendőrség a dolgát. Sok esetben felmerül az, hogy valamilyen szempontból érintettek; vagy akár, mert mondjuk, besúgóként alkalmaznak bizonyos
