Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1294 Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Belügyminisztérium által benyújtott törvényjavaslat egy új irányt, egy új fejlesztést veze t be a személyazonosítás területén. Az okmányhamisítás új elkövetési módjai, számos bűncselekmény határon átnyúló jellege teszi szükségessé a korszerű technológiák által biztosított pontos és gyors azonosítási lehetőségek kihasználását. Az arcképazonosítá st lehetővé tevő biztonságtechnikai rendszerek rendvédelmi és közigazgatási célú felhasználása jogi alapjának megteremtését irányozza elő a jelenlegi törvényjavaslat. Az okmánybiztonság adminisztratív védelméhez, a bűnmegelőzéshez, továbbá az ismeretlen bű nelkövetők korszerű technológián alapuló, minél rövidebb időn belül történő azonosításához fűződő társadalmi érdek teszi szükségessé a jelenlegi személyazonosítási módszerek és eljárások felülvizsgálatát, különös tekintettel az olyan fokozott bizonyosságú azonosságot lehetővé tevő, egyedi jellemzőkön alapuló adatokban rejlő lehetőségek kihasználására, amelyek segítségével nagy pontossággal állapítható meg egy adott személy azonossága. A gyakorlatban az országos hatósági nyilvántartásban az arcképmásadatokbó l képzett arcképprofilok szerepelnének, azaz nem maga a fénykép, hanem a tervek szerint egy betűkből és számokból álló halmaz, vagyis nem egy kép, és ezt a kódot nem is lehet majd képpé visszaalakítani. A technika lényege az, hogy az arcfelismerő szoftvere k megfelelő adatokkal tudjanak dolgozni, és ehhez nem is annyira a kép kell, mint az összegzés, amit a szoftver a kapott arc alapján létrehoz. A tárolt profilokban csak az ügyhöz kötötten kereshetnének a jogosult szervek, az arcképelemzésnek pedig két típu sa lehet: ismeretlen ember azonosítása és személyazonosság ellenőrzése. Tisztelt Képviselőtársaim! Napjainkban az emberek túlnyomó többsége mindenféle komolyabb ellenállás nélkül adja meg a képmását akár napi rendszerességgel is az internetes felületeken, gondoljunk csak a Facebookra, ahol szintén alkalmaznak hasonló arcképelemzési rendszereket. Így a megfogalmazott célok érdekében a megfelelő adatvédelmi szempontok tiszteletben tartásával egy olyan rendszer tudna kiépülni, amely megkönnyíti a megfogalmazot t célok elérését, és nagy segítsége lehet a bűnüldöző szervezeteknek. Mindezek alapján tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Bárándy Gergely képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. BÁRÁNDY GERGELY az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Az állam titkár úr utoljára hagyott egy témát, amelyet én viszont előre vennék a törvényjavaslattal kapcsolatban, ez egy elég neuralgikus pontja - ez a 25. §ban található , amely a telefonlehallgatási szabályok módosítására vonatkozik. (11.40) Tudomásunk van arró l - hogy mennyire értünk egyet vele vagy sem, az egy másik kérdés , hogy eddig is kötelezettek voltak a telefon, illetve az internetszolgáltatók arra, hogy tulajdonképpen biztosítsák az ügyfeleik teljes körű lehallgatását, hogy azt mondjam, az adatok tár olását. Ez a lehallgatotti létszám ugyan nem változik, azonban az igen, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat határozza már meg azokat a műszaki alapkövetelményeket, amelyek alapján ennek történnie kell, továbbá Magyarország területén kell létesíteni és mű ködtetni a rendszert. Államtitkár úr egy érdekes magyarázatot adott, hogy ne mentsék ki - ha jól értettem - az adatokat egyes mobil- és internetszolgáltatók külföldre. Megmondom őszintén, hogy nekem ennél sokkalsokkal rosszabb érzésem van. Ugyanis, ha ezt a két rendelkezést összevetjük, nevezetesen, hogy Magyarország területén kell tárolni, és csak olyan műszaki alapkövetelmények figyelembevételével lehet ezt megvalósítani, amit a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat határoz meg,
