Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
1287 államtitkár úr beszélt, nevezetesen, hogy egyszerűsíteni és egyértelműsíteni kell. Az mindig határozottan jó, ha egy kormány olyan célt tűz ki maga elé, hogy megkönnyíti a fogyasztók vagy a gazdasági szereplők életét azáltal, hogy az adminisztrációt csökkenti. Itt egy dologra érdemes odafigyelni, és ez talán a korlát az egyszerűsítésben, hogy az ne okozzon olyan problémákat, hogy onnantól kezdve értelmét veszti maga a sza bályozás is, hiszen könnyebben kijátszhatóvá válik. Nem mondom, hogy itt erről szól a történet, de a cél mindenféleképpen helyes, hogy egyszerűsíteni és egyértelműsíteni kell. Az való igaz, és erről a kollégáim is beszéltek, sőt a többi ellenzéki képviselő is, hogy korlátosan sikerült ez az egyszerűsítés, hiszen jómagam is gondoltam, hogy így, laikusként beleolvasok, megnézem a törvény szabályozását. Hát, tényleg ember legyen a talpán, aki érti ezeket a szabályokat! Ahogy Heringes Anita fogalmazott, ez jóva l bonyolultabb lett az egyszerűsítés után, mint korábban volt. És az is látszik, hogy nem kellően átgondolt ez a folyamat a különböző, ilyenolyan munkacsoportokban, hiszen most már másodszor kell változtatni ezen a szabályon. Éppen ezért azt azért engedjé k meg, hogy a kormány figyelmébe ajánljam, talán nem volt a legjobb megoldás a Környezetvédelmi Minisztérium megszüntetése, hiszen akkor egy helyütt, egy államigazgatási szerv keretében, amelynek ez a fő feladata, talán sokkal jobb szakmai javaslatokat leh etne megfogalmazni, mintsem amikor egy más, agráriummal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos tárca kénytelen ezzel foglalkozni. De ezt kicsit zárójelbe téve, ha az ember csak azt üti be a telefonjába, hogy termékdíj, akkor a legelső találatok olyan cégeket ho znak ki, amelyek ennek az adminisztrációnak a bonyolításával foglalkoznak. Ezt csak arra akarom példaként hozni, hogy nagyon bonyolult még mindig ez a szabályozás, ez az újabb tovább fogja ezt még bonyolítani, így megint csak azok a cégek fognak nyerni eze n, amelyek segítenek más cégeknek, hogy ezt a szabályozást egyáltalán megértsék, és aztán bonyolítani tudják a különböző jogszabályi kötelmeiket. Éppen ezért azt javasolnám a kormányzat számára, bár lehet, hogy már csinálják, és akkor elnézést kérek, mert nincs róla információm, hogy érdemes volna az ilyen jogszabálymódosításoknál információt adni, tehát képzéseket, oktatásokat szervezni a cégek számára, akár a kamara segédletével vagy számos más civil szervezet bevonásával. Hiszen akkor hamarabb tudják ér telmezni, és nem csak gazdasági vállalkozások tudnak profitálni abból, hogy feldolgozzák ezeket és aztán kiajánlják komoly pénzekért. Ha már a civileket szóba hoztam, ez nem cél nélkül volt. Egyre szűkülnek azok a források, amiket a civilek fel tudnak hasz nálni ezen a területen. Ebben szintén azt a javaslatot ajánlanám államtitkár úr figyelmébe, hogy érdemes lenne a civilek támogatását emelni, és akár az információáramlásba, akár pedig a különböző javaslatok megtárgyalásába jobban bevonni az ő tudásukat és tapasztalatukat. A másik ilyen fontos pillér, amiről talán jobbikos képviselőtársam beszélt és Anita is említette, a termékdíj pénzbehajtás jellege. Látható módon nem a környezetvédelmi cél az első számú prioritás, hanem sokkal inká bb az, hogyan tud a költségvetés forrásokhoz jutni könnyen és gyorsan. Egy 60 milliárd fölötti összeg szerepel az anyagban, miközben ezeket a forrásokat nem környezetvédelemre, nem a megelőzésre fordítják. Ez azért nehezen értelmezhető számomra, mert koráb ban a chipsadó bevezetésénél vagy egyéb más ilyen adónál az volt a kormányzat érvelése, hogy így fogalmazzak, hogy miért kell ilyen új adókat bevezetni, vagy legalábbis az egyik érvelése az volt, hogy azért kell bevezetni, hogy az egészségügy területén a m egelőzésre, az egészséges táplálkozásra kényszerítse, szorítsa a fogyasztókat, és ezáltal is egy ilyen fontos társadalmi célt szolgáljon. Hát, ennél a termékdíjnál adná magát az a gondolkodás, hogy akkor ezeket a forrásokat az utolsó fillérig a környezetvé delmi rendszer fejlesztésére, a megelőzésre, új technológiák kifejlesztésére kellene fordítani, hogy ezáltal is azokat a célokat, amikről egyébként Bartos Mónika képviselőtársam beszélt, tudja szolgálni a kormányzat, amelyek a környezetvédelmi céljaink meg valósításához nélkülözhetetlenek.
