Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HERINGES ANITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1281 Azt állítják, hogy ezzel átláthatóbbá válik a szankciórendszer, új fogalmakkal, valamint termékdíjköteles termékek lehatárolását segítő új definíciókkal bővülnek az eredeti törvény értelmező rendelkezései. Mindezek támogatható c élok lennének, azonban a valóságban az egyszerűsítés címén alkotott törvény olyan bonyolult lett, mint egy végrehajtási rendelet. Most már nem elég akár egy OKJs képzéssel rendelkezni lassan ehhez a törvénymódosításhoz, amikor már beilleszkedik majd a tör vénybe; lassan már több egyetemi diploma kell, hogy az ember majd tudja, hogy akkor mi is a pontos szabályozás. A kormány és a Földművelésügyi Minisztérium rendkívül magas színvonalú szakmai felkészültségét pontosan jelzi, hogy az idei évben már másodszor módosítjuk a termékdíjról szóló törvényt. A 2015. év tavaszán került sor ugyanis a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi törvény 2015. január 1jével hatályba lépett módosítására. Úgy tűnik, az a módosítás valószínűleg nem sikerült túl jól, hiszen megint itt van előttünk ez a törvény. Ráadásul szakmailag értelmezhetetlen, hogy miért kerültek be a gépjárművek a szabályozásba, amikor a gépjárművek bontásáról külön jogszabály szól, és az akkumulátorok, motorolajok eddig is termékdíjas termékek voltak. A hazánkban 1995ben bevezetett környezetvédelmi termékdíj legfontosabb eredeti célja az volt, hogy a különböző termékek előállítása, forgalmazása, felhasználása során okozott környezeti veszélyeztetések és környezetszennyezés, illetőleg károk megelőzéséhe z, csökkentéséhez, valamint a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez pénzügyi forrásokat teremtsen. Európaszerte ezekből a bevételekből finanszírozzák javarészt a modern hulladékkezelési, megelőzési és újrahasznosítási programokat. Tudjuk, ez Magyarországon nem így van. Sőt, ma azt látjuk, hogy a kormány egy teljesen szakmaiatlan, nemzetközi hulladékkezelési trendekkel ellenkező döntést hozott, amikor az új hulladékégetők építéséről alapozott a kommunáli sszeméttárolás problémáját megoldani. A 2011. évi termékdíjtörvényt megalkotó Illés Zoltán szavaira jelen esetben érdemes figyelni: „A szemét vegyes égetése korszerűtlen, 50 évvel ezelőtti megoldás, mert az égetőmű ömlesztve égeti a műanyagokat, ágybetéte ket, ételmaradékokat, és közben rákkeltő dioxinokat termel. Egy ilyen beruházás 4050 százalékát emészti fel a füstgáztisztítás, de az irdatlan költségek ellenére nem tökéletes a technológia. Továbbra is számolni kell a légszennyezéssel. A keletkező salak és pernye szintén rákkeltő, amit veszélyes hulladékként kell kezelni és speciális lerakókba kell szállítani.” Ezt Illés Zoltán mondta, az önök volt államtitkára. Mindezek mellett az elmúlt években az is bebizonyosodott, hogy a kormány a termékdíjra vonatko zó szabályozással csak az észszerűtlen pénzbehajtás rendszerének alapjait kívánja megteremteni. Így az elmúlt időszakban olyan észszerűtlen intézkedések is bevezetésre kerültek, mint ahogy mondtam, a szappanadó, samponadó, és ami már tényleg a vicckategóri a, hogy még a borotválkozás előtti, a borotválkozáshoz használt és majd a borotválkozás utáni termékekért is egy egyszerű embernek termékdíjat kell fizetni. Lassan már tényleg mindent megadóztatnak, ami csak létezik. De a legaranyosabb tényleg akkor is a napelemadó volt, amit önök bevezettek. A pénzbehajtás jól illusztrálja és bizonyítja, hogy a 2015. évre tervezett 63 milliárd forintos környezetvédelmi termékdíjbevételből még a negyedét sem fordítják a hazai hulladékgazdálkodás és környezetvédelmi rendsze r támogatására. Nincsenek megelőzési és újrahasznosítási programok. Folyamatosan csökkennek a környezetvédelmi civil szervezetek támogatását lehetővé tevő pályázati források. Ráadásul a rezsicsökkentéssel és a lerakási járulékkal is sújtott, valamint egyre nagyobb gazdasági problémákkal küzdő hulladékgazdálkodási rendszer országszerte, tudjuk, óriási problémákkal küzd. Jelenleg több település, majdnem száz település az, ahol a katasztrófavédelemnek kell kijelölni a szolgáltatót. Mégis pont utolsó bizottsági ülésünkön hallgathattam végig dr. Rácz András helyettes államtitkár úrtól, hogy a hulladékgazdálkodás rendszerén nincs mit javítani, hiszen ez egy jól működő rendszer.
