Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
105 A jelen törvénycsomag azt a célt szolgálja, és ezért kérjük a tisztelt képviselő hölgyek és urak támogatását, hogy orvosoljuk - egyelőre legalább nemzeti szinten - azt a probl émát, bízva abban, hogy a helyzet közép- és hosszú távú kezelésére mielőbb mindenki számára megfelelő, közös európai megoldások is születnek. Mivel is nézünk szembe, illetve milyen keretek között gondolkodhatunk? A számokkal, a tendenciákkal tisztában vagy unk. A menekülők és embercsempészek által Európa felé leginkább igénybe vett két migrációs útvonalon, nevezetesen a mediterrán térségen keresztül, illetve a NyugatBalkánon át történő bevándorlás egyaránt súlyos gondot okoz egész Európának, és ez a menekül thullám sem rövid, sem középtávon nem látszik mérséklődni. (10.00) Látni kell ugyanakkor, hogy mindinkább a nyugatbalkáni útvonal jelenti majd a legnagyobb kihívást, különös tekintettel a közelgő őszre és télre. Európai uniós partnereink eléggé megkésve, de már kezdik felismerni ezt, és egyre nagyobb figyelmet fordítanak a balkáni útvonallal érintett államok, köztük tagállamok, tagjelöltek, illetve harmadik országok helyzetére. Ezen államoknak politikai és anyagitechnikai segítségre egyaránt szükségük van . Mi magunk is ezen dolgozunk a magunk szűkösebb eszközeivel. Kiváló kapcsolatot ápolunk például Szerbiával, számos találkozó, közös projektek fémjelzik ennek mélységét. Mindezek mellett ugyanakkor nem lehet nem emlékeztetni ezen, részben származási, részb en tranzitállamok, köztük különösen az uniós tagállamok és tagjelöltek felelősségére is. A jelenlegi tendenciák között kell megemlítenünk azt is, hogy Magyarország tranzitállam, a bevándorlók, menekültek túlnyomó többsége Németországba, Ausztriába, Svédors zágba, Franciaországba vagy az Egyesült Királyságba kíván eljutni. Ráadásul nem is Magyarországon lépnek be először az EU területére, hiszen hozzánk görög vagy bolgár területeken, továbbá biztonságos harmadik országokon keresztül, macedón és szerb területe ken átkelve érkeznek, tudatosan kerülve a határátkelőhelyeket, így próbálva kijátszani az uniós szabályokat. Egyértelmű, hogy közös európai uniós fellépésre van szükség, ugyanakkor mindenkinek látnia kell, hogy az Unió egyelőre képtelen egységes választ ad ni e tömeges bevándorlása. Magyarország ezért rá van kényszerítve, hogy egyelőre nemzeti szinten is cselekedjen, és tegye meg a közös szabályok betartásához és betartatásához szükséges intézkedéseket. Az uniós jogi keretek alapvetően megszabják a magyar ha tóságok mozgásterét. Ami a határellenőrzést illeti, legyen elég e helyütt csupán a schengeni határellenőrzési kódex preambulumában foglalt alapelvre utalnom, mely szerint, idézem: „A határellenőrzés végrehajtása nem csupán azoknak a tagállamoknak az érdeke , amelyek külső határainál azt elvégzik, hanem valamennyi olyan tagállamé, amely belső határain megszüntette a határellenőrzést. A határellenőrzésnek elő kell segíteni az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelmet, és meg kell előznie a tagállamok belső biztonságát, közrendjét, közegészségügyét és nemzetközi kapcsolatait fenyegető veszélyeket.” Ez a preambulum 6. pontjából származik. A schengeni határellenőrzési kódex 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a külső határokat csak a határátk előhelyeknél és azok hivatalos nyitvatartási ideje alatt lehet átlépni, míg a 12. cikkének (1) bekezdése szerint a határőrizet fő célja a jogellenes határátlépések megakadályozása, a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem, valamint a határt illegálisan átlépő személyek elleni intézkedések meghozatala. Ráadásul e kódex 12. cikkének (2) bekezdése értelmében a határőrizetet oly módon kell végrehajtani, hogy az megakadályozza a személyeket a határátkelőhelyeken történő ellenőrzés megkerülésében, és visszatar tsa őket ettől. A schengeni határellenőrzési kódex 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell bevezetni a külső határoknak a megnyitott határátkelőhelyeken kívüli vagy azok hivatalos nyitvat artási idején kívüli jogellenes átlépése esetére. Schengen tehát hatékony és határozott fellépést vár a tagállamoktól, és elvárja az ennek megfelelő
