Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
106 jogalkotást és végrehajtást. A genfi és a dublini rendszerből adódó kötelezettségeink pedig meghatározzák a menekültkénti elismerés alapvető szabályait. Magyarország e kötelezettségeinek - szemben néhány más tagállammal - eleget tesz: regisztrálja a menedékkérőket, és megindítja a menekültügyi eljárást. A kérelmezőknek a menekültügyi eljárás végét mindenképpen Magyarországon kell megvárniuk. A valóságban azonban nem ez történik, a kérelmezők - mivel az uniós jog miatt nem tarthatunk mindenkit őrizetben - az első adandó alkalommal ismeretlen helyre, bizonyosan valamelyik gazdagabb európai államba távoznak. Ne leg yünk ugyanakkor naivak, hiszen a dublini rendszer alapján kötelesek vagyunk e személyek visszafogadására, amennyiben más tagállam hatóságai - a magyar regisztráció alapján - vissza kívánják őket toloncolni. Ez akkor is így van, ha nyilvánvaló, hogy nem Mag yarország volt az első uniós ország, amelynek a területére léptek. Magyarország a jelenlegi kritikus helyzetben is a jogszerű utat választotta. Kiemelten fontosnak tartjuk a genfi, a schengeni és a dublini szabályok betartását és betartatását, ezen belül i s a schengeni és uniós külső határok védelmét, a menedékkérők regisztrációját, illetve az embercsempészek elleni határozott és kemény fellépést, hiszen a helyzetet csak a jog uralma alatt és európai szinten tartjuk megoldhatónak. Jelen javaslataink is e no rmák betartására irányulnak, igazodva a kialakult helyzethez. A feladat nem egyszerű. Úgy kell szembenéznünk ezzel a kihívással, hogy a tömeges bevándorlás okozta nyomás mellett a jogállamiság és az uniós jogi szabályozás keretei között találjunk hatékony megoldást. Éppen ezért helyezi a hangsúlyt a benyújtott törvénycsomag olyan elemekre, mint a menekültügyi eljárások garanciális elemek megtartása melletti gyorsítása, avagy a fokozott büntetőjogi szigor többek között az embercsempészekkel szemben. A Dublin III. rendelet 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a tagállamok megvizsgálják azon harmadik országbeli állampolgárnak vagy azon hontalan személynek a nemzetközi védelem iránti kérelmét, aki egy tagállam területén nyújtja be azt, ideértve annak határát és a tranzitzónákat. A Dublin III. rendelet 3. cikkének (1) bekezdése és 7. cikkének (2) bekezdése alapján a kérelem elbírálása tekintetében az a felelős tagállam, és köteles megvizsgálni a nemzetközi védelem iránti kérelmet, amely tagállam területén először benyújtották a nemzetközi védelem iránti kérelmet. Ki kell emelni továbbá, hogy a 2013/32/EU irányelv, eljárási irányelv genfi egyezmény szabályait megerősítő és kifejtő cikkeinek értelmében a határőrizetet érintő eljárásokban a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az úgynevezett nonrefoulement elvét és a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Csak akkor adható ki egy kérelmező egy harmadik ország számára, ha a hatáskörrel rendelkező hatóságok megbizonyosodtak arról, hogy a kiutasítási határozat ne m okoz az adott tagállam nemzetközi és uniós kötelezettségeit sértő közvetlen és közvetett visszaküldést, refoulementt. Álláspontom szerint Szerbiában sem közvetlen, sem pedig közvetett refoulement nem áll fenn. Ezt az Európai Bizottság belügyi főigazgató ja is megerősítette a magyar kormány számára az állandó képviselet vezetőjéhez címzett 2015. augusztus 28ai levelében, amelyben megerősítette, hogy Szerbia biztonságos ország. A Dublin III. rendelet és a 2013/32/EU irányelv rendelkezik arról, hogy a tagál lamok meghatározhatják, mely országokat tekintik biztonságos harmadik országnak, azt az országot, amelynek területéről kíván belépni vagy lépett be illegálisan a határlépő, biztonságos harmadik országként lehet tehát meghatározni. Tekintettel arra, hogy eg yelőre még nincs ilyen egységes uniós lista, a biztonságos harmadik vagy származási ország elvét alkalmazó tagállamok vagy jogalkotás, vagy jogalkalmazói döntések útján élnek ezzel a lehetőséggel. Ilyen listát alkalmaz például Németország és Franciaország is. Magyarország kormányrendeletben hirdette ki a biztonságos országok listáját, Magyarországon a kormányrendelet határozza meg ezt. Magyarország Szerbiát biztonságos országnak tekinti, hiszen déli szomszédunk mint uniós tagjelölt állam minden releváns nem zetközi jogi egyezményt és uniós menekültügyi elvárást elfogadott és integrált jogi és menekültügyi intézményi rendszerébe, részese a genfi menekültügyi konvenciónak, és valamennyi
