Országgyűlési Napló - 2015. évi nyári rendkívüli ülésszak
2015. június 30. kedd (92. szám) - A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javas... - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
856 Ilyen esetekben, amikor a vállalkozás nem az értékesítés hel ye szerinti megyében van bejegyezve, akkor ugyanis marad a levelezgetés a felek között, tehát nem kerül sor valódi tárgyalásra, békéltetésre. Nem kell messzire mennünk, hogy lássuk, ez is nagyon is valódi veszély. Úgy látszik, a nagyvállalatok az utolsó pi llanatban sikerrel lobbiztak a módosítások felpuhításáért. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP, ha rossz szájízzel is, de meg fogja szavazni az előterjesztést. De óriási csalódás, hogy a kormányoldal akkor sem képes érdemi cselekvésre az emberekért és a kisválla lkozásokért, amikor pontosan tudja, látja, hogy kellene. Csalódást keltő ez a hezitálás a kormányoldalon, be kellene végre látni, nem lehet egyszerre a fogyasztókat és a nagyvállalati lobbikat szolgálni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az MSZP sora iból.) ELNÖK : Most megadom a szót Józsa István képviselő úrnak. DR. JÓZSA ISTVÁN ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelem területén Magyarországon 1999 óta működnek úgynevezett békéltető testületek - bár ez nem csak úgynevezett, mert a hivatalos nevük is ez - a fővárosi és a megyei kereskedelmi és iparkamarák mellett. Ezeknek a feladata a fogyasztók és a vállalkozások közötti viták ingyenes és gyors rendezése. A békéltető testületek által elkerülhető a fogyasztók szám ára a költséges bírósági út, és nem szükséges a fogyasztóknak polgári peres vagy nem peres eljárást kezdeményezni ahhoz, hogy megoldódjon a vállalkozásokkal, szolgáltatásokkal, kereskedelmi egységekkel fennálló vitájuk. A javaslat célja az európai uniós ir ányelvek átültetése 2015. július 5éig; helyesbítek: 2015. július 9éig. (Nevetve:) Még van plusz négy napja a kormánynak, hogy ez hatályba is lépjen. Ennek értelmében az irányelv átültetése érdekében meg kell teremteni az alternatív vitarendezési fórumok működésének jogi kereteit; ezzel együtt új követelményeket állapít meg az irányelv a békéltető testületekre és a vállalkozásokra vonatkozóan is. (16.20) Az előterjesztett javaslat összhangban van Magyarország Alaptörvényének M) cikkével, amely kimondja, ho gy Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Ez önmagában egy nagyon szép mondás, nagyon boldogok lennénk, ha a kormány tényleg ezt tenné és nem a piacgazdasággal ellentétes lépéseket tenne. Ha úgy tetszik, ez egy üdítő kivétel, hogy egy uniós jogszabály átültetése kapcsán biztosítani kívánja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Továbbá kimondja az Alaptörvény, hogy Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben és védi a fogyasztók jogait. Ha így nézzük, kicsit különös az, ami már elhangzott, hogy a békéltető testületek kormányzati támogatása 2010ben 375 millió forint volt, legalábbis ennyi állt rendelkezésre, a 2014. évi adat viszont már csak 360 millió forint, 2015re pedig 316 millió forintot tartalma z a költségvetés. Ez a rendelkezésre álló forrás nem elegendő a békéltető testületek működésére és a tudásuk fejlesztéséhez törvényben előírt képzésre sem. Tehát ha önök komolyan akarják venni a saját előterjesztésüket a módosításokkal együtt, javaslom, ho gy azt is vegyék figyelembe, ami módosító indítványként jött be. Akkor az első lépés az, hogy ennek a működésnek az anyagi fedezetét biztosítják, különös tekintettel arra, hogy a kormány büszkén jelenti, hogy 200 milliárd forinttal többet szedett be az Adó- és Vámhivatal az online pénztárgépek működésének eredményeként, ami tényleg egy üdvözlendő dolog, vagy sikeresnek tekinthető az EKÁER, az elektronikus árufuvarozási ellenőrzés bevezetése. Tehát olyan bevételei is rendelkezésre állnak a kormánynak, ami eg y innováció eredménye. Ebből egy másfajta innovációra a fogyasztóvédelem területén igazán érdemes lenne áldozni. A jól működő alternatív eljárások arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy megoldásokat keressenek a termékek vásárlása és a szolgáltatások igénybev étele során felmerülő problémáikra, ne tűrjék el szó nélkül az őket ért károkozásokat, sérelmeket. A fogyasztók szerencsére egyre nagyobb bizalommal
