Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEPP MIHÁLY nemzetiségi szószóló:
786 Ennyit szerettem volna mondani magáról a mintanagyságról, ami számomra kérdésként fogalmazódott meg. Amit még így érdekességként meg lehet említeni, hogy egyébként érdekes módon az alapsokaság ot egy picit máshogy határozza meg a mostani törvényjavaslat, mint amit, mondjuk, az előző mikrocenzushoz elkészített és elfogadott törvényjavaslat megfogalmaz. A menekültek nem szerepelnek taxatíve a mostani javaslatban; még a 2004es törvényben szerepelt ek. Magába az adatstruktúrába én nem mennék bele, ez már nagyon szakmai kérdés, ráadásul itt a KSHnak az előző népszámláláshoz is kell igazítania az adatstruktúrát. Legfeljebb annyit jegyeznék meg, hogy van benne két olyan adat, részben a megkérdezett sze mélyekre, részben a lakásokra vonatkozóan, ami felveti bennem azt a kérdést, nem megye ellene annak a törvényi szabályozásnak, hogy ne lehessen az adatokat személyhez kötni. Az egyik az, hogy a lakásokkal kapcsolatban a lakcímet be akarják emelni a gyűjtö tt adatok körébe, a személyeknél pedig a születési időt. A születési időre vonatkozó adatokat az előző mikrocenzusnál úgy vették figyelembe, hogy csak a születési évet és a hónapot kellett megadni. Ha most azt írjuk bele, hogy a születési időt, az azt jele nti, hogy a napot is be kell írni. Innentől kezdve az adatok sokkal könnyebben lesznek köthetőek személyhez. Gyakorlatilag, ha figyelembe vesszük a teljes adatstruktúrát, ez egyértelműen személyhez köthető lesz. Ez nem biztos, hogy jó megoldás. Az előterje sztő elmondta azt is, hogy bizonyos kiegészítő adatgyűjtéseket akar a KSH a mikrocenzussal együtt, egy időben végrehajtani. Én ennek örülök, mert ezt meg is kérdeztem volna, hogy mik lesznek konkrétan ezek a kiegészítő adatgyűjtések. Lehet, hogy érdemes le nne egyébként beleírni magába a törvény szövegébe is, hogy ebből később ne legyen félreértés. Megmondom őszintén, egy probléma van még, amit én így nem értek, hogy egészen pontosan a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szervek intézményeiben miért kell ki venni a KSH kezéből a felelősséget. (12.20) Úgy fogalmaz ez a javaslat, hogy az intézmény vezetője felelős az adatgyűjtésért. Ez az előző mikrocenzushoz megalkotott törvényben nem szerepel. Mi változott, mi indokolja azt, hogy nem a KSH a felelős ebben az esetben? Érdemben ennyit szerettem volna hozzászólni. S kicsit előjött belőlem a tanár úr, ezért engedjék meg, hogy egy apró fogalmi pontosítást tegyek. Z. Kárpát Dániel többször említette a teljes termékenységi arányszámot, s nyilván az egyszerűség kedvé ért, hogy aki kívülről figyeli a közvetítést, az is megértse, úgy mondta el, hogy egy édesanya hány gyereket szül. De ez igazából nem ezt mutatja, hanem azt, hogy az adott év születési gyakorisága mellett egy nő élete folyamán hány gyereket szülne. Ez egy fiktív mutató, ami az évek között is nagyon gyorsan változik. Ez a fiktív mutató nem pont ezt jelenti, de tartalmi értelemben, ha egyszerűen el akarjuk mondani, le lehet így egyszerűsíteni, de azért a teljes termékenységi arányszám egy bonyolultabb mutatós zám. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm, Szabó Szabolcs képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Magyarországi nemzetiségek bizottsága által felkért szószóló felszólalása következik. Megadom a szót 15 perces időkeretben Hepp Mihály úrnak, horvát nemzetisé gi szószólónak. HEPP MIHÁLY nemzetiségi szószóló : Štovani predsjedavajuŠtovani zastupnici! Pošto prvi puta sam uzeo riječ u cijenjenom Parlamentu koristim priliku da kao i moji kolege Vas pozdravim na svom hrvatskom materinjem jeziku i zaželim Vam uspješan rad. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselők! Miután először kaptam szót a parlamentben, szószólótársaimhoz hasonlóan én is kihasználtam a lehetőséget, hogy horvát nyelven köszöntsem a tisztelt Házat és kívánjak eredményes munkát. (Taps.)
