Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 3. kedd (51. szám) - A népesség személyi, családi és lakásviszonyainak minta alapján történő 2016. évi felméréséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
783 esetben a főváros agglomerációjában vagy SzabolcsSzatmárBereg megyében, a végeredmény ugyanaz lesz: 1015 év fölötti számításra jut akkor is, ha félre tud tenn i. Tehát látható, hogy reális esélye ma egy magyar fiatalnak nincs arra Magyarországon, akár szocpollal, akár félszocpollal, hogy önerőből, a piacon kapott fizetéséből ingatlant vásároljon, és elkezdje a saját életét. Éppen ezért a felmérések mélységének e lmélyítésével és a kutatási adatok pontosításával elérhető lenne, hogy kidolgozzunk egy olyan rendszert, ami két irányba indul el. Egyrészt nyilvánvaló módon magyar vállalkozók bevonásával, a méretgazdaságosságból adódó központi beszerzési árelőnyökkel ki kéne munkálni egy bérlakásépítési rendszert, amely emel is új ingatlanokat és vidéki portákat, de az 500 ezer üresen állóból is minél többet vissza kéne hozni a vérkeringésbe. Ennek beindításához ugyanakkor mérések, adatok szükségeltetnek. (Az elnöki széke t Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Egy másik nagyonnagyon fontos terület a kivándorlás kérdése. Jelen pillanatban is a lakhatásra vonatkozó adatok kapcsán elképesztően torz végeredményre fog szert tenni a kormányzat, ha a mostani elké pzelései alapján kíván kutatni, hiszen nagyon sokan egyszerűen nem jelentik be, nem mennek be a hivatalba, hogy mi most kivándorlunk Magyarországról, meg hogy kéthárom évre elmegyünk Hollandiába a vágóhídra dolgozni, mondjuk, két diplomával. Ezt nagyon so kan nem követik el, mégis az önök által lemért mintában esetleg úgy fognak megjelenni, mint a jelenleg Magyarországon lakó, élő, itt egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő, adott esetben itt adózó polgárok. Hiszen ne feledkezzünk meg azokról, akik csak feketén tudnak foglalkoztatásra szert tenni, és nem ők akarnak feketén dolgozni, de NyugatEurópában adott esetben nem jelentik be őket. A másik nagyon fontos kérdés a már elhangzott bevándorlásé. Igenis, Magyarországon nem pár ezres és nem pár tízezres n agyságrendben vannak jelen olyan külföldi bevándorlók, akik nem biztos, hogy első generációsok, ez egy nagyon pontos meglátás volt. De azt is el kell mondjuk, hogy az ő mozgásuk dinamikája, folyamatos, évenkénti, de öt éven belül biztos, hogy tapasztalható létszámbeli és egyéb változásaik szintén nagyon fontos mérhető adatsor részét képezhetnék, de nem ilyen felületes módon, mint ahogy a kormányzat tervezi. Ami viszont a legeslegfontosabb kérdés, tehát a harmadik a felvetéseim közül, de tényleg ezt tartom a legfontosabbnak, ez a demográfiai szórás pontos mérése. Most az utóbbi hetekben egy olyan örömteli adat látott napvilágot, nem tudom még, mennyire publikus, de szakmai körökben, fórumokon már pedzegetik, ez annyit takart, hogy Magyarországon anyánként, ug ye, átlagosan 1,3 gyermek született az utóbbi években nagyjából, ez most mintha kezdene az 1,4 felé elmozdulni. Ami, mondom, hogy örömteli, nagyonnagyon fontos, egy statisztikai változás - de nézzünk mögé! Fejezzük ki, hogy a minimum, tehát ahhoz, hogy sz inten maradjunk így 9 millió 800 ezren, ugyanennyien, ahhoz kéne 2,2 gyermek családonként. Ettől borzasztóan, irtózatosan távol van nemcsak ez a kormányzat, de az elődei is. Tehát ne varrjuk csak a mostani kormány nyakába! De a helyzeten nem változtat, a t ényen nem változtat az sem, hogy minden erőfeszítés ellenére a demográfiai összeroppanás itt van a nyakunkon, és az utolsó utáni pillanatban vagyunk a visszafordítása tekintetében. De ha önök most a statisztikát elkezdik torzítani - és nemcsak önök, majd a KSH is - a külföldön született gyermekekkel, tehát a Magyarországról gazdasági okokból kivándorolt és már nem itt gyermeket vállaló emberek utódait is beleszámolják az élve születésekbe, akkor megint csak ott tartunk, hogy kérdéses, hogy ez a statisztikai elmozdulás kinek lesz köszönhető. Ha ebbe a mintába, mondjuk, tételezzük fel, egy éves ötezres növekménybe belekerülnek majd a külföldön született gyermekek, akkor urambocsá’, még az is előfordulhat, ha csak pár ezret feltételezünk a születések közül külf öldi magyarok körében, és miért ne feltételeznénk ennyit, akkor Magyarországon még a zuhanás tovább folytatódására is számítani lehet. És ezt a statisztika nem fogja kimutatni, mert torzítják, és önök hagyják, hogy torzítsák. Tehát egészen elképesztő módon , nem mondom azt, hogy semmit nem tettek ezen a területen, mert a korrektség jegyében meg kell nevezni, hogy a Jobbik által is már 2010ben felvetett családi
