Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 2. hétfő (50. szám) - A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - DR. TÓTH BERTALAN (MSZP):
688 DR. TÓTH BERTALAN ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgattuk itt az elég komoly érveléseket, amelyek már ott megbuk nak, hogy azok az úgynevezett megvalósítási megállapodások, amelyeket önök aláírtak - ha jól emlékszem, talán három darab született ebből , már nemzeti minősített adatnak minősülnek, és ezek már nem megismerhetők a magyar emberek számára. És számomra sem, mert én kértem ki ezeket a megállapodásokat, és erre azt a választ kaptam, hogy a Miniszterelnökség egyik államtitkára már ezt nemzeti minősített adattá nyilvánította. Itt nincs szó arról, hogy nemzetbiztonsági kérdés, nincs szó arról, hogy szellemi tulaj don védelme; egyszerűen minősített adatként ez nem megismerhető. Csak jelezni szeretném, ahogy a vitában jeleztem a Törvényalkotási bizottságnál, hogy itt akkor dupla szabályozás történik, amely, azt gondolom, elég komoly ütközést tartalmaz, mert az infotö rvény alapján, amely minősített adat, önmagában nem ismerhető meg, miközben ez a jogszabálytervezet, amiről holnap fogunk szavazni és ma vitázunk, egy más típusú titkosítását jelenti az adatoknak. Tehát ez az érvelés már ott dől össze, hogy a megvalósítási megállapodásokból semmit nem ismerhetünk meg, még azokat az adatokat sem ismerhetjük meg, amelyek nemzetbiztonsági érdek hiányában nyilvánosak lehetnek, vagy nem sértik a szellemi tulajdon védelmét. A másik, hogy ez a javaslat, amit a Törvényalkotási bizo ttság végül is elfogadott, kiterjeszti ezt a titkosítást a korábbi megvalósíthatósági tanulmányokra, amelyeket önök nem adtak ki, sőt volt egy bírósági eljárás, ahol a bíróság azt mondta ki, hogy nem is léteznek. Hát úgy néz ki, mégis léteznek, mert önök m ost ezzel a jogszabállyal ezeket is titkosítják, tehát nem fogjuk megismerni 30 évig azt, hogy végül is a Paks II.vel kapcsolatban megkötött titkos OrbánPutyinpaktum milyen számításokra alapul, milyen előzetes vizsgálatokra alapul. Szeretném azt is kiem elni, hogy maga a jogszabály ezekből a megvalósítási megállapodásokból emel át bizonyos kifejezéseket és bizonyos fogalmakat. Tehát önök, tisztelt képviselőtársaim, úgy döntenek egy jogszabályról, hogy annak nem ismerik a részleteit, merthogy ez a megvalós ítási megállapodás már titkosításra került, nemzeti minősített adat. Tehát az a fogalmi rendszer, amely szerepel ebben a jogszabályban, számunkra teljesen ismeretlen, hiszen olyan anyagból származik, amelyet önök már titkosítottak. Az is némileg összedönti az önök érvelését, amit már a kisebbségi véleményben megfogalmaztam, hogy önök kapásból a bíróságra hivatkoznak - ezt államtitkár úr is megtette a bizottsági ülésen, képviselőtársam is, Tuzson Bence is megtette , mert itt már eleve előrevetítik, hogy bár milyen adatigényléssel fordul bárki a beruházást végző szervezethez, önök nem fognak adatot kiadni, mindenki mehet a bíróságra, és a bíróságon érvényesítheti a jogait; nyilván sokkal korlátozottabban, hiszen a mi értelmezésünk szerint önök generálisan nem engedik, hogy ezek közérdekű adatok legyenek. (18.40) Tehát a jogszabály arról szól, hogy a megvalósítási megállapodásban, az egyezményben megfogalmazott különböző szerződések, amelyekből adatok és információk származnak majd - például, hogy egy fővállalko zó mennyiért vállalja a beruházást, egy alvállalkozó mennyiért szállít be egy fővállalkozónak , ezek most generálisan nem közérdekű adatok, azt külön vizsgálni kell, hogy ezek közül az adatok közül mi az, ami nemzetbiztonsági érdekből nem az, mi az, ami a szellemi tulajdon védelme miatt nem az. Önök kapásból azt fogják visszaírni az adatigénylőnek, hogy nem nyilvánosak, majd az mehet a bíróságra és érvelhet, tehát a bizonyítási teher ott lesz majd az adatigénylőn, és a jogszabály értelmében önöknek csak ez t a két érvet kell használni. A másik kérdés pedig az, ami itt felmerül, hogy a jelenlegi Paksi Atomerőműnél miért nincsenek ilyen titkosító szabályok. Tehát a most karbantartást végző különböző beszállítóknál miért nem ilyen kiterjedt a titkosítás? Tehát ha a mostani atomerőműnél ilyen jogszabály nem létezik, akkor az új atomerőműnél miért kell önöknek ilyen jogszabályt alkotni?
