Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. március 2. hétfő (50. szám) - Egyes törvényeknek a jövedéki biztosíték mértékével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
677 (17.50) És láss csodát, ha az ember utánanéz, akkor ezek a legnagyobb italnagykereskedő k valamilyen módon a Fideszhez közel álló vállalkozások, vagy ilyen vállalkozásoknak szállítanak be. Ez a kormányvélemény is azt erősítette meg, hogy azok a kis családi vállalkozások, amelyek bizonyos speciális termékek kereskedelmével foglalkoznak, teljes en ellehetetlenülnének, tehát több száz család került volna bajba és kellett volna megszüntetnie ezt a tevékenységet. Majd a Törvényalkotási bizottság elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Gulyás Gergely észlelte ezt a problémát, és beterjesztett a Törvé nyalkotási bizottság egy olyan módosító javaslatot, amely arról szólt, hogy egy úgynevezett adóztatás, illetve sávos mértékű jövedéki biztosíték nyújtása kerüljön meghatározásra a törvényjavaslatban, tehát minél alacsonyabb árbevételnél minél alacsonyabb s zintű jövedéki biztosítékot kellett volna bemutatni. S valóban, a Törvényalkotási bizottságban bizonyos személyek különböző tippeket adtak a Törvényalkotási bizottság elnökének, hogy ez milyen mértéket öltsön. Végül is ez a döntés a bizottságban megtörtént . Majd egy következő törvényalkotási bizottsági ülésen, ahol Gulyás Gergely nem volt ott, Balla alelnök úr vezette azt az ülést, és az ő szájából hangzott el, hogy egy formális javaslatot kell hogy a Törvényalkotási bizottság megszavazzon, szünetet is rend elt el, majd kiosztott egy új anyagot, amelyben, láss csodát, januárra kiderült, hogy újra az a 150 millió forint szerepelt, amit be kell mutatni biztosítékként. Itt akkor kialakult egy vita a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és Gulyás Ger gely között. Mi ezt fideszes korrupciós belháborúnak neveztük, amiből végül is egy huszárvágással jött ki Lázár János és nyújtotta be ezt a törvényjavaslatot, hogy akkor nem is az eredeti mértékre, a 22 millió forintra, hanem 10 százalékkal alacsonyabb mér tékben, 20 millió forintra csökkenti ezt a jövedéki biztosítékot. Nyilván üdvözölni lehetne ezt a javaslatot és törvénymódosítást, ha nem ismernénk ennek az előéletét és előtörténetét. De engedjék meg, bár nincs itt Gulyás Gergely alelnök úr, elnök úr, itt szeretném megköszönni neki, hogy végül is a kardoskodásának és a javaslatának köszönhetően a magyar vállalkozók, amelyek italnagykereskedéssel foglalkoznak, most kedvezőbb helyzetbe kerülnek. Örülök neki, hogy ebből a harcból ő jött ki győztesen, és nem arról kell vitatkoznunk, hogy milyen Fidesz közeli italnagykereskedők fogják majd ennek az üzletágnak a hasznát learatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Megadom a szót. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha csak annyi feküdne előttünk, amit itt megpróbált az előterjesztők egyike előadni, hogy a jövedéki biztosíték mértéke 10 százalékkal csökken, akkor valóban két mondatban el lehetne intézni, hogy ezt mindenki támogatja. De a helyzet ennél egy kicsit bonyolultabb. Mi ezt támogatni fogjuk a kis- és közepes méretű és elsősorban a családi gazdálkodó egységek miatt, akár közvetlenül, akár kö zvetett módon érintettek ebben az iparágban. De azért egészen elképesztő kettős érzéseket kelt az emberben az, ami itt történt. Egyrészt az, hogy a FideszKDNP teljesen átgondolatlanul merészelte 150 milliós tételre emelni - vagy legalábbis megpróbálkozni ezzel egy gondolatkísérlet erejéig - azt a terhet, ami által valóban öthat nagy Fidesz közeli cég kezébe került volna lényegében ez a teljes szegmens. És elmondható az, hogy annyiban nem értek egyet az MSZP felvetésével, hogy önmagában az, hogy a jövedéki biztosíték mértéke most 10 százalékkal csökken, nem garantálja azt, hogy nem Fidesz közeli cégcsoportok kezében lesz ez a teljes iparág, pusztán az esélyét teremti meg annak, hogy adott esetben más is beférkőzhet erre a piacra, és nem öthat nagy társaság ról beszélünk, hanem pár tucatnyi kicsiről hosszú távon. De azért az elmondható, hogy az az átgondolatlanság, amivel hozzányúltak ehhez az egészhez, hogy próbáljunk be egy koncepciót, miszerint 22 millióról felmegyünk 150re, aztán most a 22ről
