Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 15. hétfő (86. szám) - A magyar egészségügy helyzetéről szóló politikai vita - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
5290 hogy a kormány nem tud mit kezdeni a helyzettel. Abba bele se merünk gondolni, hogy esetleg nem akar. Harmadszor: az egészségügyet nem kez elheti a kormány maradékelven. Nem tekinthet rá úgy, mintha csak egy lenne a számos megoldandó probléma között. Rendszerszintű megoldásra van szükség, következetes és őszinte politikára. Negyedszer: ha a kormány fizetős egészségügyet akar, azt ismerje be. Ha nem akar, amit őszintén remélünk és követelünk, akkor viszont ne is tegye lehetővé bújtatott eszközökkel. Tisztelt Országgyűlés! Az egészség túl drága ahhoz, hogy ne költsünk rá. A mai helyzet hosszú távú költségei rettenetesen magasak lesznek. Azonnali radikális és rendszerszintű beavatkozásra van szükség. Egyenlő, jobb minőségű ellátásra és megbecsült szakemberekre van szükség, hogy megállítsuk az ország további szétszakadását. Köszönöm a figyelmet. (Ikotity István tapsol.) (19.40) ELNÖK : Köszönöm szép en, képviselő asszony. Az MSZP képviselőcsoportjából Gúr Nándor képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője következik. Parancsoljon! GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Folyamatos forráskivonás zajlik az egészségügyben. Az a baj, az a baj, tudják, ho gy teljesen mindegy, milyen időszakokat hasonlítunk egymáshoz, hogyha időben előrehaladva kevesebb pénz megy az emberek gyógyellátására, az emberek egészségének a megőrzésére. Most, jelen pillanatban, 2015öt élve nagyjából 380 milliárd forinttal kellene t öbb pénz bent legyen az egészségügyben, hogy azon a szinten legyünk, ahol 2010ben voltunk. Nem, nem akarom szapulni azt, ami most van, nem, sokkal inkább arra akarom biztatni önöket, hogy gondolják felül mindazt, amit csinálnak. Még nem fogadtá k el a 2016os költségvetést, gondolják felül, és ennek eredményeképpen, mondjuk, legalább kéthárom területen, az egészségügyben, az oktatás színterén, nem mondok többet, legalább ezen a két területen változtassanak az eredeti előirányzati számaikon, vált oztassanak, mert egyébként semmi nem fog teljesülni abból, amiről államtitkár úr a bevezető expozéjában 40 percen keresztül beszélt. Nem, mert akkor a várólisták sem fognak javulni, nem lesz olyan várólista, mint amilyet szeretnénk, hogy ne legyen várólist a, vagy minél rövidebb legyen az a várólista. Hogyha prevenciót nem alkalmaznak, akkor a vastagbéldaganatos emberek esetében, ami néhány százmillió forintot igényelne csak annak érdekében, hogy megfelelő diagnosztikai eljárásokat el lehessen végezni, reng eteg embernek az életben maradását hozhatná. Tudják, államtitkár úr biztos tudja, több mint 5 ezer ember hal meg egy adott esztendőben pontosan ennek az eredményeképpen, mármint annak az eredményeképpen, hogy azt a 600800 millió forintot nem teszik bele a rendszerbe, ami a megfelelő diagnosztikai eljárások elvégzését szolgálná. És, tudják, még az is szükséges ehhez, hogy azok az emberek, akik az egészségügyben dolgoznak, azok megbecsültek legyenek, azok az emberek ne a magyar átlagbér alatti jövedelempozíc ióban helyezkedjenek el. Nem véletlenszerű, hogy megindult tömegesen az elvándorlás, hogy megnégyszereződött háromnégy év leforgása alatt az elvándoroltaknak a száma. És, tudják, aki egyszer elment, azt hazahozni bármilyen programokkal sokkal nehezebb, mi nt azt megelőzően itthon tartani. Egy szó mint száz, ha belenéznek, hogy mi történt 2010 után a bérek tekintetében, akkor látják, tudják önök is: 2011ben nagyjából 4050 ezer forintot vettek el egy évben egy egyszerű egészségügyi dolgozótól. 201213ban m indazt, amit adtak adott esetben, azt nem alapbéresítették, úgyhogy az utána el is szállt. 2014re érve meg odajutottunk, hogy mintegy 25 ezer forinttal kevesebb az a pénz, ami az átlagjövedelemhez képest az egészségügyben fellelhető.
