Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
5156 Nézze, volt egy olyan mondata, amit nem fe jtett ki abban a félórában, amit az előbb végighallgattunk, ami nagyjából arról szólt, hogy hova nem teszünk forrásokat, csak nem mondta ki a gondolatot. Ha már elgondolta, akkor mondja is ki, arra kérem. Egyébként pedig azt mondom önnek, hogy a magyar fel sőoktatás az elmúlt évtizedekben sem az a hely volt, ahova nem volt szabad forrást és pénzt tenni. A magyar felsőoktatás pontosan az a hely volt, ahova még több pénzt kellett volna tenni, akár a mi kormányzásunk időszakában is, de az szégyenletes, amit önö k csináltak az elmúlt hat esztendőben. Csak azért, hogy tiszta és világos legyen a kép, ha nem tudja, akkor segítek, ha tudja, akkor kérem, hogy erősítse meg, ha meg mást tud, akkor hiteles cáfolati alapokat teremtsen ahhoz, amit mondani kíván. 2002 - menj ünk eddig vissza - időszakában a magyar felsőoktatás rendszerében a központi költségvetés kiadásaihoz illesztetten nagyjából 2,4 százalékos mértékű volt az a pénzforrásbeli arány, ami a felsőoktatásra került elköltésre. De ez 2006ban sem volt ettől nagyba n eltérő, akkor is 2,5 százalékos mértékű volt, de 2009ben, tudja, 2008at követően, a gazdaságipénzügyi válság utáni első esztendőben is 2,3 százalékot meghaladó mértékű volt az a részarány, ami a központi költségvetés kiadásaihoz illesztetten a felsőok tatás rendszerében megjelent. Érti a számokat, ugye? Látom, világos tekintettel néz rám, tehát fogja azt, hogy ezek a számok forrásban mit jelentenek. Köszönöm szépen. Ha tiszta és világos, akkor azt is tudja, hogy 2010től egy zuhanórepülésbe ment át a tö rténet. Ha jól emlékszem, 2010ben jöttek önök, jött a Fideszkormányzás. A zuhanórepülés elindult. 2011ben a központi költségvetés főösszegének az arányaihoz képest már nem 2,32,42,5 százalékos mérték, hanem 1,3 százalékos mérték az, ami a felsőoktatás rendszerében a pénzügyi források tekintetében a főösszeghez viszonyított arányban megjelenik. Ez a trend, ez a tendencia folytatódik 2012ben, majd 2013ban elérünk oda, hogy a központi költségvetés főösszegeihez viszonyítottan a felsőoktatás rendszerében megforduló pénzeszközök aránya nem éri el már az 1 százalékot sem. S ugyanez jellemző 2014re, de 2015re is igaz. 2010ben, hogy ne csak 2002től induljunk el, az öt évvel ezelőtti állapot szerint 186 milliárd forint volt az, ami a felsőoktatás rendszeré ben benne volt, és ehhez illesztetten, mondjuk, egy 2013as adat az, ami 123 milliárd forintról szól. Ne ingassa a fejét, államtitkár úr, mert a számok itt makacs tényként jelennek meg. Ez az, ami a központi költségvetés főösszegéből a felsőoktatás rendsze rében megjelenik. Bármit mondhat, ezek tények. A lényeg a dologban tehát az, hogy egy tragikus forráskivonás történt a felsőoktatás rendszeréből, és ez azt a helyzetet hozta magával, hogy gyakorlatilag ugyanúgy, mint ahogy - az előbb itt ült Czibere államt itkár úr ön mellett - az egészségügyi rendszerből az a 300 milliárd forintos nagyságrend, ami 2010hez képest gyakorlatilag kivonásra került, itt arányaiban hasonló mértékű kivonásokra került sor. Ez mindmind azt eredményezte, és azt eredményezi jelen pil lanatban is, hogy gyakorlatilag az alapfeladatok ellátása is veszélybe került a felsőoktatási intézmények rendszerében. Lehet persze mesélni félórában, egy órában, másfélben arról, hogy ez miért nincs így, de azt szeretném jelezni önnek, hogy az alapfelada tok ellátása veszélybe került a felsőoktatási intézmények rendszerén belül. (22.00) És akkor itt most már én nem fogok elkezdeni a különféle átalakításokról beszélni, nem fogok arról beszélni, hogy a kancellárnak mi a szerepe, és miért kell a rektor szabad ságát szűkíteni, az egyetértési jog miért kell hogy megjelenjen, vagy nem akarok a konzisztóriumnak a dolgairól beszélni, amiről ön azt mondta, hogy a Rektori Konferencia kívánsága gyakorlatilag az, hogy a konzisztórium felálljon; azt gondolom, hogy ebben némi - némi… - csúsztatás vélhetően van. Én is ismerek néhány rektort Magyarországon, én is ismerem néhány rektornak a véleményét erről a történetről, valahogy mégsem cseng össze az ön által elmondott félórás „expozéjának” a gondolataival. Egy szó , mint száz, a dolog lényege az, hogy az a finanszírozási rendszer, amit önök csináltak az elmúlt öt esztendőben 2010et követően, az a felsőoktatási rendszernek a zuhanórepülését alapozta
