Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
5150 Ó, bocsánat, én csak… Ugye a zárszó esetén már nincs lehetőség a képviselő hölgyeknek és uraknak vitatkozni. Tehát ha vitatkozni akarunk… ELNÖK : Én csak tájékoztattam államtitkár urat; államtitkár úr nyugodtan mondhatja, de ké t képviselői felszólalás még hátravan. Öné a szó, parancsoljon! DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Azt gondoltam, hogy arról volt szó, hogy vitatkozunk, miután kevesen vagyunk, és mind értünk hozzá. Ú gyhogy inkább válaszolnék, és akkor lenne lehetőség még a viszonválaszra. Esetleg, igazán nem akarjuk holnap reggelig itt tölteni az időnket. Jó, igyekszem gyorsítani a dolgon. Hiller képviselő úr javaslatai: a duális képzés. Itt ez több helyen elhangzott, a duális képzés nem csodaszer. A duális képzés egy lehetőség, ami, ha egy intézmény akarja, akkor él vele, ha nem, akkor nem. Az való igaz, hogy az alkalmazott tudományok egyeteme esetén azt mondtuk, hogy az alkalmazott tudományok egyetemét különböztessük meg valamilyen módon az egyetemtől. Ugye, itt a doktori iskola működtetése és a doktori cím kiadása nem feltétel, hát helyette szerepel egy másik feltétel. Itt a törvényben ebben a pillanatban öt, illetve most plusz egy terület, a hatodik terület, a szoci álisszakemberképzés jelenik meg. Ezekből kell választani valamit az adott intézménynek. Azt gondolom, hogy ha a törvényben megjelenik a TDKtevékenység végzése mint követelmény egy intézmény esetén, akkor azt hiszem, hogy egy alkalmazott tudományok egyete me esetén, aminek a neve valóban magyarul egy kicsit talán furán hangzik, ennek ellenére, ha az ember felklikkel az internetre, akkor milliószám talál ilyen egyetemet. Az összes német főiskolát egyébként ilyen értelemben átnevezték. Részben versenyképesség ből tettük mi is ezt, részben azért, mert a főiskolához képest az alkalmazott tudományok egyeteme egy magasabb követelménynek kell hogy eleget tegyen. Ezek közé tartozik egyébként a duális képzésnek a folytatása legalább két területen. Én ezt nem tartom eg yébként nagyon túlzó elvárásnak. Egy ilyen típusú intézményt, úgy, ahogy egyébként az egyetem esetén, amelyik tudásgenerálással foglalkozik, ott pedig a doktori iskola működtetése, doktori képzés, doktori cím kiadása szintén nem egy túlzó követelmény. A ny elvvizsga hiányában nem kap diplomát. Én értem a megoldás pragmatizmusát, viszont egyetérteni én sem tudok vele. Tehát ahogy itt, azt hiszem, képviselő úr mondta, a nyelvet meg lehet tanulni. Tehát én azt gondolom, hogy nem igaz, hogy nem, és ez abból is l átszik egyébként, hogy ez az 52 ezres létszám úgy évente lecsökken egy idő után, aztán utána megint visszaemelkedik. Én azt hiszem, hogy itt kevésbé a képesség, nagyobb mértékben inkább az a fajta, azt mondom, hogy hallgatók esetén, tulajdonképpen egy érth ető jelenség van, hogy ráérünk arra még; majd egyszer megcsinálom, csak már eljutottam odáig, hogy már meg kéne, és akkor nincsen meg. Érdekes a szám egyébként, a Debreceni Egyetemen végeztek ilyen vizsgálatot még 2002ben, hogy a hallgatók jelentős része, 8090 százaléka egy éven belül megszerzi a nyelvvizsgát, amikor kiment, elkezdett dolgozni, alkalmazzák őt, mert a tudása megvan hozzá, viszont nem annyi fizetést kap, mint amennyit a diplomával kapna, mert egy csomó mindent ahhoz kötünk. Tehát, azt hisze m, itt a motiváció nagyon fontos. A diplomamentő programnál, hogy mennyire jól működik, mennyire nem, ott van egy érdekes szám, hogy ebből az ötvenegynéhány ezerből, aki nem tudta átvenni a diplomáját, mindössze hatezer volt aktív munkakereső. Ez azt jelen ti, hogy a maradék elhelyezkedett, annak ellenére, hogy nem volt papíron diplomája, de volt szaktudása. Ezt a vállalatok, alkalmazók egyébként ki is használják, mert alacsonyabb jövedelmet kapnak. Én azt gondolom, hogy ezt kell elkerülni. Egyébként azt his zem, abban itt egyetértés volt, hogy a 2020tól bevezetendő felvételi követelmény középfokú nyelvvizsga ezt a helyzetet meg fogja oldani, addig pedig ezek a kollégák is meg fogják tudni szerezni a nyelvvizsgájukat.