Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
5149 A hallgatói átsorolás 20 kreditje. Azt gondolom, hogy ennek az indoka mindenki számára világos. Ha a hallgató a korábbi szabályozás szerint a félévente 15 kredit minimális mennyiséggel halad, akkor gyakorlatilag körülbelül kétszer annyi idő alatt végezhet né el az adott képzést, mint amennyi egyébként normálisan történik, hiszen 30 kreditet kell megszerezni pluszmínusz 3 kredittel egy félévben. Egy hat féléves képzés akkor pont 12 félévig tartana; ebből 9et finanszírozunk. Tehát mire a hallgató észreveszi azt, hogy vége van az egyetemnek, de még nem végezte el, elfogytak a kreditjei…; ezért azt mondtuk, hogy alakítsuk hozzá ezt a minimális pontszámot két félév átlagában, alakítsuk hozzá a finanszírozott félévek számához. Tehát feltételezzük azt, hogy ha a hallgató 20 kreditet folyamatosan teljesít, akkor a 6+3 fél év alatt, amit finanszíroz az állam, ott el tudja végezni az intézményt. Értve azt egyébként, hogy a 20 kredit valóban nagyon feszes, vannak olyan képzések, ahol részben az intézmények nem is nagy on tartják be vagy nem mindig tartják be ezt a 30, pluszmínusz 3 kreditet - amit egyébként a végrehajtási rendelet alapján nekik be kéne tartani, és erre a jövőben figyelni fogunk, hogy ők ragaszkodjanak hozzá , de valóban az egy jogos felvetés, hogy pél dául az orvosi egyetemen, amikor egy félévben van egy anatómia, egy élettan, egy gyógyszertan, és mondjuk, még egy, 7 kreditértékű tantárgy, ha ebből a hallgató egyet, mondjuk, elveszít, és pont 25 kreditet kell abban a félévben megszerezni, akkor ezt nem tudja teljesíteni. Azt gondolom, hogy erre vonatkozóan kétfajta megoldási lehetőség van. Az egyik, amit ön is javasolt, illetve elsőként a képviselő úr is, hogy arányosítsuk ezt a kreditszámot, és rendeljük hozzá a mintatantervhez. Ez egyébként elegáns meg oldásnak tűnik, és valóban lenne is erre megoldás. A probléma az, hogy a hallgatók nem úgy kelnek és fekszenek, hogy a mintatantervet nézik. Itt erre más megoldást kell majd kialakítanunk. Nyitott még a kérdés. Az biztos, hogy valamelyik megoldást, tehát v agy a fix, a képviselő asszony 18 pontot javasolt, vagy pedig 60 százalék szerepelt az első javaslatban, 60 százaléka a mintatantervnek; ezt meg fogjuk nagyon gyorsan vizsgálni és erre valamilyen megoldást, azt gondolom, fogunk találni. Mindenképpen a 20 p onthoz képest ebben lesz egyfajta lazítás. Az MTMTvel kapcsolatos felvetések mind a képviselő úr, mind Pósán képviselő úr részéről: ebben abszolút egyetértünk. Az MTMT elvileg jó rendszer, csak még a fejlesztésének kezdetén tart. Pont a múlt héten volt eg y megbeszélésünk az Akadémiával, hogy ennek a finanszírozását, az MTMT fejlesztését egy TÁMOPprojektből finanszíroztuk eddig. A TÁMOPprojekt lezárult, fenntarthatóvá kell tenni, ennek a finanszírozását oldottuk meg, és került be egyébként a költségvetésb e az az összeg, ami ennek a további fejlesztését jelenti. (21.30) De pont azokat a hiányosságokat szeretnénk kiküszöbölni, amik itt elhangzottak, a különböző tudományterületek közötti egyenlőtlenségeket. Illetve igazán az MTMTnek az lenne a feladata hossz ú távon, hogy ne kelljen vennünk megoldásokat, ne kelljen vennünk olyan keresőmotort, amiért most nagyon sok pénzt fizetünk, hanem csak az adatbázishoz való hozzáférést kelljen megvenni, és az MTMT alapján tudjuk ezeket megtenni. Ez egy hosszabb távú cél, de mindenképpen az Akadémiával közösen lefektettük. Itt a felsőoktatásnak komoly szerepe van, hiszen hát kétharmada a kutatóknak a felsőoktatási rendszer része, tehát ilyen értelemben mi nagyobb mértékben vesszük igénybe az MTMTt, és nagyobb mértékben is támaszkodnánk rá. Sajnos ebben a pillanatban valóban az állapota még olyan, hogy például egy kreditalapú finanszírozás esetén ha tudományos teljesítményt figyelembe kéne vennünk, akkor nem tudjuk használni, de ez lenne a hosszú távú cél. Tehát ebben egyeté rtünk, és ebben, azt gondolom, hogy sok lépést fogunk tenni. ELNÖK : Bocsánat, államtitkár úr, hogy megállítom egy percre. Államtitkár úr még nem a zárszót mondja, még két képviselő rendes felszólalása hátravan. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások M inisztériumának államtitkára :