Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
5145 kellett beszélni egy másik emberrel. Ez elképzelhetetlen volt a Műszaki Egyetem után, ahol nem volt ilyen, ott volt egy gazdasági ügyintéző. Az t gondolom, hogy ezt a rendszert Finnországban körülbelül akkor vezették be; Hollandiában éppen akkor voltam kint, amikor megjelent Hollandiában a holland egyetemeken egyébként a kancellár, illetve egyfajta fenntartói tanács. Ez igaz volt egyébként Kanadáb an is és Németországban is. Azt gondolom, az attól való félelem, hogy a fenntartói kontroll vagy a fenntartónak az ilyen módon történő megjelenése az intézmény életében, az intézményre bármilyen negatív hatással van, azt gondolom, ez alaptalan. Ezt részben mutatják a tapasztalatok, én nem gondolom azt, hogy akár a finn felsőoktatás, akár a holland, akár a német, akár a kanadai felsőoktatás rossz lenne, és a minősége ne változott volna amiatt, mert az akadémiai funkciója mellett megjelent egy szétválasztott funkció, ami a gazdálkodásra és egyéb más, az intézmény nem autonómia tárgykörébe tartozó ügyekre vonatkozott volna. Tehát azt gondolom, hogy a kancellári rendszer bevezetése - nyilvánvalóan, mint minden új rendszer, nem nagyon lehet értékelni ezt hat hóna p után. Megpróbáljuk ugyan, mert szeretünk gyorsan valamifajta képet kapni erről, ezt tesszük. A kancellárok felkészítése folyamatos. Nyilván képviselő asszony beszélt rektorokkal, tudja azt, hogy a kancellárok rendszeresen eltűnnek egykét napos különböző megbeszélésekre. A legutolsó a múlt hét előtti héten volt, illetve a legutolsó olyan típusú felkészítés, amire egyébként meghívtuk ma a rektorokat is, az OECD három szakembere tartott ma egy egész napos workshopot, ami erről a tárgykörről, tehát a kancell ári rendszerről, a „board of trustees”ról volt egy egész napos workshop. Rektorok kisebb mértékben vettek részt, a kancellárok mindegyike ott volt ezen, tehát folyamatosan dolgozunk azon, hogy ezt a rendszert megértsük és tudjuk implementálni. Tehát azt g ondolom, hogy a kancellárok rendszer bevezetésének részben vannak rövid távú eredményei, amelyek már ma látszanak, de nyilvánvalóan itt rövid távú eredményt azért abban, hogy a számok nagyon gyorsan változzanak, nem lehet elvárni. Itt egy hosszú távú érték elésre van szükség. Egyébként jövő héten a Corvinus Egyetemen pont erre vonatkozóan van egy konferencia, ahol a kancellári rendszer eddigi eredményeit értékelik. A konzisztórium. Azt hiszem, hogy nagyon fontos megérteni azt, hogy mit jelent a konzisztórium . Minden országban, ahol van ilyen típusú rendszer, ott a konzisztórium olyan feladatokat vesz át, ami egyébként a fenntartó feladata lenne. Ahogy elnök úr ezt elmondta, a fenntartó feladatkörébe tartozik az, hogy megértsük és jóváhagyjuk az intézmény költ ségvetését; jóváhagyjuk az éves beszámolót; foglalkozzunk az intézmény fejlesztési tervének a jóváhagyásával; értsünk azzal egyet, hogy hogyan akarja menedzselni az intézmény az ingatlanjait. A minisztériumban, a Szalay utcában - ezt Hiller képviselő úr po ntosan tudja - erre elég limitált kapacitás és tudás áll rendelkezésre. Na, ezt a fajta fenntartói feladatot úgy egyébként, mint minden másik országban, kívánjuk delegálni a konzisztórium tagjaira, ahol a rektoron és a kancelláron kívül megjelenik három kü lső szakember. Itt nagyon fontos a szakember. Ha megnézzük azt, hogy miért nem volt sikeres a gazdasági tanácsok működése… - egyébként a 2005 környéki, Magyar Bálint által jegyzett első felsőoktatási törvényről nekem vannak még viszonylag élénk emlékeim, e zt majd esetleg egy zártabb körben elmondom, hogy hogyan történt annak a megváltoztatása, illetve hogy tulajdonképpen miről is szólt az, amiről szólt egyébként, az nem konzisztórium volt, nem is gazdasági tanács volt, az egy fenntartói testület volt. A fen ntartói testület valóban vétójoggal rendelkezik. A fenntartói testület a szenátus döntése után azt mondja, hogy egyetértek vagy nem értek egyet. A konzisztórium nem ilyen testület. A konzisztórium olyan testület, ami előzetes egyetértési jogot gyakorol; el őzetes - nagyon fontos, hogy így szerepel a törvényben. Az előzetes azt jelenti, hogy mielőtt a szenátus döntene, előtte az opciókat, amik egyébként beterjesztésre kerülnek, ezeket az opciókat véleményezi, és azt mondja, hogy ezzel értenék egyet, de helyet te kidolgozhatsz valami mást, tehát nem vétójog. Nagyon fontos érteni, hogy miért fontos, hogy legyen a konzisztóriumnak ilyen jogosultsága. Azt gondolom, hogy a
