Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
5146 német egyetemek jó működéséről valószínűleg most már nem kell vitát nyitni. A hetvenes évek el ején is még lehet, hogy vita volt, ma ez már nem gondolom, hogy kérdés lenne. A német egyetemeken úgy hívják, hogy Hochschulrat, ez a konzisztóriumnak megfelelő testület; na, annak a működése pontosan olyan, mint amit a törvényben bizonyos szempontból leír tunk, annyi különbséggel, hogy Németországban valamiért ezt nem feltétlenül törvény szabályozza, hanem egy ilyen vastag kézikönyv. Én ezt nagyon szívesen elküldöm mindenkinek, aki ezt még nem látta volna. Ebben van néhány nagyon fontos elem. Az egyik elem az, hogy a konzisztórium tagjait muszáj a fenntartónak felkérni, mert a fenntartó delegál át a konzisztóriumra különböző jogosultságokat. Ez az indoka a dolognak. Szerepel ebben az is, hogy ha a konzisztóriumnak nincs döntési, valamifajta döntési, beavatko zási jogköre, akkor nem működik jól. Tehát tanácsadóként nem szabad működtetni a konzisztóriumot, mert akkor nem veszik komolyan. Meg kell nézni a gazdasági tanácsokat. Amikor a gazdasági tanácsok ugyanilyen típusú pozícióba kerültek, volt egyetem, amelyik rögtön megszüntette, például a Budapesti Műszaki Egyetem. Azok az egyetemek meg, amelyek nem szüntették meg, azok sem vették komolyan. Volt néhány egyetem, amelyek a gazdasági tanácsot viszont úgy használta, mintha konzisztórium volna, nem volt olyan dönt ése, amit előtte ne mért volna meg a gazdasági tanácson. És azért tudta ezt megtenni, mert nem azokra a tagjaira épített a gazdasági tanácsoknak, akiket delegált egy minisztérium, bárki más, hanem azokra, akik egyébként kívülről jöttek. A Szegedi Egyetem e rre kifejezetten jó példa… - beszélt Szabó Gábor rektor úrral, azt gondolom, hogy ezt elmondta, hogy ez az értelme a dolognak. A konzisztóriumot egyébként a Magyar Rektori Konferencia javasolta ebben a formában, ezért került be a stratégiába, és ezért kerü lt be a törvénybe. Azt gondolom, hogy a Magyar Rektori Konferencia tagjaitól, tehát a rektoroktól az intézményi autonómiát félteni azért, mert ők ezt javasolták - semmifajta kényszer nem volt , azt gondolom, az talán nem teljesen helyes. A konzisztórium t agjainak a javaslattételéről: egy törvényben annyit lehet leírni, amit le lehet írni. Azt gondolom, az, hogy a konzisztórium tagjaira azok az érdekeltek tesznek javaslatot, akik egyébként szerepelnek… - és utána itt van egy javaslat, azt gondolom, hogy a n yilvánosságra vonatkozóan, tehát hogy a javaslattevők által javasolt személyeket, az életrajzukat tegyük nyilvánossá, és egyébként a fenntartó jogait gyakorló oktatási miniszter közülük választ és dönti el, hogy kivel gondolja az intézmény jövőbeni működés ét aztán valamilyen szinten megméretni, azt gondolom, ez mindenképpen egy pozitív javaslat, és ezt a magam részéről teljes mértékben tudom támogatni. Azt hiszem, hogy a nyilvánosság legalább annyit ért, mintha ezt törvényben rögzítenénk, hogy hogyan nézzen ki a konzisztórium tagjainak profilja, ugyanúgy egyébként, mint a kancelláré. Tehát azt gondolom, hogy a konzisztóriumtól való félelem nem megalapozott, ha ezt ilyen módon értjük. Ami ebben a német konzisztóriumok szövetségének kézikönyvében szerepel - ez írja le egyébként azt, hogy hogyan működik a konzisztórium , az egy nagyon fontos dolog, hogy a konzisztórium az intézményi autonómia megvalósulásának az egyik nagyon fontos eleme, hiszen ott tudjuk elválasztani az intézményt egy egyébként, mondjuk, a fe nntartó által közvetlen direkt érdekeket képviselt dologtól. Én szívesen mindenkinek odaadom, és ezt meg kell nézni, tényleg erről van szó. Az életpályamodell, illetve a bérstruktúra. A felsőoktatásban van életpályamodell. Nem is nagyon szeretem ezt a kife jezést, mert nem tudom jól értelmezni. A felsőoktatás oktatói, kutatói és tanári oldalán van életpályamodell: ez a tanársegéd, az adjunktus, a docens, az egyetemi tanár. A kutatói oldalon pedig a tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs és tudományo s főmunkatárs. Azt gondolom, ennél jobb életpályamodellre itt nincsen szükség. Amire szükség van viszont, és azt gondolom, hogy ebben abszolút egyetértünk, az az, hogy ebben a struktúrában a jövedelmi viszonyokat rendezni kell. Hogy most éppen ebben a pill anatban, a törvény pillanatnyi változatában milyen bértábla szerepel, ez egy pillanatnyi állapot, a törvény meg van nyitva, erre azt gondolom, hogy majd fogunk javaslatot tenni, és remélhetőleg ebben lesz módosulás.
