Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
5136 Egyébként továbbra sem kapnak béremelést a felsőoktatási dolgozók, 2008 óta egy fillérrel sem em elkedett az alapilletmény, és a jövő évi költségvetés szerint ez 2016ban is így marad. Óriási probléma ez, hiszen az oktatói, kutatói állami fizetések már egyáltalán nem versenyeznek a piaci szférával. A legjobb fiatalok elmennek vállalatokhoz, cégekhez, vagy ha mégis oktatni, kutatni szeretnének, akkor külföldre költöznek, ahol ezerféle pályázati lehetőség várja őket. A felsőoktatás forrásai egyébként sem változnak, lényegében az idei összeget költik jövőre is az egyetemekre, főiskolákra. Folytatva a sort : továbbmennek azon az úton, hogy megkerüljék a Magyar Akkreditációs Bizottságot, illetve változik a Tudományos Akadémiáról szóló törvény is több ponton. Folytatódik a duális képzés kiterjesztése, bár a részletek még itt sem ismertek. A duális képzés lehet hasznos, de óvatosan kell vele bánni, csak akkor szabad egyegy szakon elindítani, ha annak mind az egyetemen, mind pedig a gazdasági, társadalmi szereplőnél, mind a képzőnél megvannak a feltételei. (20.30) Vannak olyan területek, ahol talán első ránézésr e kézenfekvőnek tűnhet, hogy nem szabad bevezetni, ilyen terület a szociális szakemberek képzése például, a Magyarországi Szociális Szakemberek Képzéséért Egyesület nemrég el is mondta erről az álláspontját. A szociális képzés is olyan képzés, hogy az egyé bként is magas óraszám, gyakorlati óraszám elegendő felkészülést nyújthat, nem szükséges a képzés megkettőzése. Jelentősebb változtatás lenne a vidéki felsőoktatás megerősítése. Ebből egyelőre csak az látszik a módosítás alapjá n, hogy egy adott felsőoktatási intézmény ezentúl közösségi felsőoktatási képzési központban, illetve más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén is folytathat tevékenységet. Az indoklás szerint az a cél, hogy az elmaradt régiók közösségei is hozzá juthassanak a tudáshoz, amely a helyben történő boldogulást segíti. Ennek eszköze lenne a közösségi felsőoktatási képzési központ modell meghonosítása. Sajnos a törvény alapján erről nem igazán derül ki, hogy miről lesz szó, nem tudjuk, hogy ez miként és h ogyan fog megvalósulni. Pozitív elem, de kidolgozatlan, ki tudja, mi lesz belőle. Újra megkapirgálják egy kicsit a rektor és a kancellár jogköreit is, de az igazi negatív elem nem ez, hanem a konzisztóriumok megjelenése - ez a legfontosabb és egyben a legs úlyosabb hibája a módosítási csomagnak. Egy olyan új testületet fognak az egyetemek nyakára ültetni, amely gyakorlatilag minden gazdasági, pénzügyi, vagyoni kérdésben vétójogot gyakorolhat, a konzisztórium egyetértése szükséges ugyanis a gazdasági következ ményekkel járó, a szenátus által meghozott döntések érvényességéhez. Ilyen az intézményfejlesztési terv, a kutatásfejlesztési, innovációs stratégia, a költségvetés, az éves beszámoló vagy a vagyongazdálkodási terv elfogadása, illetve a gazdálkodó szerveze t alapítása vagy abban való részesedés szerzése. Gazdasági kérdésekben tehát nincs önálló döntése az egyetemnek. Egy folyamat végére értünk ezzel. Az ötfős konzisztóriumoknak tagja a rektor, a felülről kinevezett kancellár, de a további három delegált szem élyét is a miniszter határozza meg. Az új szereplők megjelenésével egyébként borítékolhatóak lesznek a konfliktushelyzetek, hiszen most már nemcsak a szenátus vagy a rektor, illetve a kancellár között, hanem a szenátus, rektor, kancellár és a konzisztórium i delegáltak által meghatározott háromszögön belül is éleződhetnek ellentétek és feszültségek. Az LMP szerint súlyos tévedés az egyetemeket ilyen rövid pórázon tartani, a fenntartó szándékait ilyen direktben megjeleníteni. Súlyos tévedésnek tartotta annak idején ezt a Fidesz is, hiszen amikor Magyar Bálint 2005ben, vagyis tíz éve felállította a gazdasági tanácsokat, akkor Pokorni Zoltán, a Fidesz volt oktatási minisztere, az oktatási bizottság előző ciklusbeli elnöke, a Fidesznek jelenleg is alelnöke akkép pen fogalmazott - és most szó szerint fogom idézni a parlamenti vita jegyzőkönyvéből : „Nehéz eldönteni, hogy ez az intézmény a kormányzat, a politika szőrös lábát jelentie majd a tudomány hűvös csarnokaiban.” Az azóta is fideszes parlamenti képviselő, P ósán László is hozzászólt az akkori vitához, többek között arról beszélt, hogy Magyar Bálint meg akarja szüntetni az intézményi autonómiát, és egy gyenge legitimitással rendelkező, senkinek felelősséggel nem
