Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
5137 tartozó irányító testületet állítana az intézmén yek élére. Hozzátette azt is: „Sokkal inkább azt lehet vélelmezni, hogy Magyar Bálint középszerű holdudvara és pártkatonái jutnak majd szerephez.” A helyzet az, hogy tökéletesen egyetértünk Pokorni Zoltán és Pósán László 2005ös kijelentéseivel, viszont ah ogy az MSZPSZDSZkormány a szocialista kádereket, úgy a FideszKDNPkormány most narancsos delegáltakat küldene az egyetemre - cseberből vederbe jutunk ezzel. Az LMP azt képviseli, hogy amennyiben a fenntartó minisztérium befolyást akar gyakorolni, akkor azt közösen elfogadott célkitűzések, irányelvek segítségével, a partnerség és a közös gondolkodás mentén kellene megtenni, megfelelő mentorálással, szakmai segítséggel, nemcsak egy, hanem minden érdekcsoport véleményét meg kellene hallgatni. Az Oktatói Hál ózat is kifejtette véleményét nemrég a változásokkal kapcsolatban, ők is ugyanezekről beszéltek többek között. Meg kell találni annak a módját, hogy minél több érdek legyen becsatornázva az egyetemek döntéshozatalába. Nem az a baj, hogy a gazdasági érdek m egjelenik, a baj azzal van, ha egyfajta érdek válik kizárólagossá. Amit most látunk, az arról szól, hogy a kormány ismét lefekszik egy erősebb gazdasági csoportnak, a szakképzés után a felsőoktatást is kiszolgáltatják az iparkamarának. A jelenlegi felsőokt atási módosítás egy nagyvállalkozói érdekkör javát szolgálja, nem az egész magyar társadalom érdekeit. Az LMP egy olyan felsőoktatást képvisel, amely nem csupán egy szűk gazdasági érdekkör, de nem is kizárólag a jelenlegi munkaerőpiac igényeit nézi. Mi nem a munkaerőpiac közvetlen kiszolgálójaként tekintünk a felsőoktatásra, hanem egy olyan stratégiai fontosságú ágazatként, amely a társadalom és a gazdaság széles igényeit veszi figyelembe. Arról van szó, hogy a világ óriásit változott az elmúlt kéthárom év tizedben, a munkáltatók saját bevallásuk szerint nem tudnak egykét évnél távolabbra látni és tervezni, mindeközben az oktatás egy hosszú távú program, 51015 évnél rövidebb időtávon nem tud eredményeket hozni. A munkaerőpiacnak azonnali igényei vannak, a z egyetemi rendszert viszont nem lehet folyamatosan változtatni. A XXI. századi oktatási rendszerek rájöttek a megoldásra: olyan széles körű, általános tudással és erős alapkészségekkel, képességekkel rendelkező leendő munkavállalókat kell képezni, akik a változó világ változó körülményei között megállják a helyüket, akik alkalmazkodnak, továbbtanulnak, saját magukat is képzik. A specializáció sok esetben ma már nem az oktatás, a felsőoktatás dolga, hanem a munkavállaló saját feladata. A munkavállalóknak sa ját magukat is kell fejleszteniük, kikerülvén az iskolapadból is, rendszeresen belekapcsolódva a felnőttképzésbe ezt megtehetik - erről szól az élethossziglan tartó tanulás gondolata is, erről szólnak a sikeres országok. Lehet ezt szeretni vagy nem szeretn i, de ha mi is sikeresek szeretnénk lenni, akkor nem rövid távú, speciális igényeket kell feltétlenül nézni, hanem elsősorban a hosszú távú kihívásokra kell felkészíteni a fiatalokat. A széles körű készségek és képességek segítségével mindenki saját maga t ud specializálódni, tud munkát váltani, át tudja képezni magát. Az oktatás feladata a képessé tevés, nem pedig a kiképzés. A szakképzés kapcsán a legutóbbi módosításnál is ugyanezt mondtuk el néhány hete, ott is ugyanez érvényes. Természetesen a XXI. száza di koncepció csak akkor működik, ha diplomásnak nem születni kell, hanem mindenki képességei és szorgalma függvényében előrejuthat, tanulhat tovább, ahol otthonról hozott hátrányok nem akadályoznak senkit, ahol az oktatás az ország minden pontján egyenlete sen magas színvonalú. A felsőoktatás akkor lesz a társadalmi felemelkedés útja mind az egyén, mind az egész közösség számára, ha megszűnnek a közoktatás igazságtalanságai. A FideszKDNP, úgy látszik, mindezt nem érti vagy nem akarja érteni, nem értik, hogy hogyan működik a mai világ. Pár napja jött ki az új szaklista. 2016tól összesen 21 alapszak, köztük az andragógia, a kulturális antropológia és a társadalmi tanulmányok képzés szűnik meg, azokat az alapszakokat szüntetik meg, amelyek széles társadalmi is mereteket adnak, amelyek a fiatalokat fel tudják készíteni arra, hogy sok helyen megállják a helyüket. A kormány a mának akar megfelelni, nem a jövőnek, a lehetőségek elmulasztása pedig súlyos hiba. A Fidesznek meg lett volna az ereje, most is meglenne, ho gy a gazdasági érdekcsoportokkal szembemenve létrehozzon egy, az egész társadalom érdekét szolgáló modernizációs felsőoktatást.
