Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5134 uralkodik a felsőoktatásban, akkor jöhet kancellár, jöhet konzisztórium, érdemi színvonalemelkedésre nem kerülhet sor éppen azért, amit az előbbiekben már kifejtettem. Igyekszem én is kerülni a politikai megfontolásokat, de azért eljá tszottam a gondolattal, hogy kik lesznek azok, akik a konzisztóriumi testületekbe beülhetnek a kormány eddigi politikáját tekintve. Jó pár név eszembe jutott. (20.20) Ugyanakkor szakmailag a munkavégzésükre vonatkozóan azért rávilágítanék mé g egy vonatkozásra. Ez pedig az, hogy ők jogi kapcsolatban nem lesznek az egyetemmel, a munkájukért pedig díjazást nem kapnak. A miniszter az, akivel gyakorlatilag a kapcsolatot tartani fogják. Így azért felmerül a kérdés, hogy mennyire fogják az intézmény érdekét érvényesíteni és azt szem előtt tartani, vagy pedig mennyire fogják a miniszter akaratát érvényesíteni, akinek egyébként felelősséggel tartoznak, a díjazás nélküli munkájukat pedig mennyire fogják komolyan venni. Államtitkár úr az egyik interjújáb an említette, hogy olyan embereket szeretnének ezekbe a testületekbe ültetni, akik a vállalati szférában már bizonyítottak, előrejutottak és tapasztalatokat szereztek. Ez önmagában nem lenne probléma, csak ha ezek a vállalatvezetők megtartják a vállalati p ozíciójukat, itt pedig egy kvázi ingyenmunkát várnak el tőlük, félő, hogy ezt az ingyenmunkát kevésbé fogják komolyan venni, kevésbé lelkiismeretesen fogják az egyébként közpénzből működő felsőoktatási intézmények életét istápolni. Elutasítjuk tehát a konz isztórium felállítását ebben a formában. A következő téma, amire kitérnék, azok elnevezések csupán, ugyanakkor rendkívül fontosnak tartom, hogy beszéljek róluk. Nem szeretnék a szavakon lovagolni, de hasonlóan szerencsétlennek érzem az elnevezéseket, átnev ezéseket, mint a szakképzés esetében. Ott ugye megjelent új intézménytípusként a szakgimnázium, amit eddig nagyon sok intézmény magára nézve is tagozatos gimnáziumként definiált és így is használták. Itt megjelenik az alkalmazott tudományok egyeteme kifeje zés. Értem a törvény szövegéből, mit szeretnének, hogy emögött értsen az ember, de alkalmazott tudományok alatt az ember azt is érthetné, hogy itt majd alkalmazott matematikát meg alkalmazott nyelvészetet fognak oktatni. Számomra is nyilvánvaló, hogy nem e rről van szó, de nem tartom szerencsésnek ezt az elnevezést, idegennek tartom a magyar nyelvtől, hogy ezt az intézménytípust így nevezzék el. A Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ elnevezést, ami végül is a közösségi főiskolának lesz a neve a törvény s zövege szerint, illetve hasonló, ezt is rossznak tartom, hiszen a közösségi főiskola vonatkozásában eddig sem volt világos, még a felsőoktatásban dolgozó szakemberek számára sem, hogy mi az, amit ez az intézmény takarni fog, mitől lesz közösségi. Sokan a n épfőiskolára asszociálnak ettől a közösségi kitételtől, tehát ennek a kifejezésnek az adaptációját sem tartom szerencsésnek. Ugyanakkor magát az intézményt, az elgondolást, a törekvést rendkívül fontosnak tartom. Úgy gondolom, ez az egyik legjelentősebb el őrelépés a törvényben, hogy ez a lehetőség megnyílik például az olyan városok vonatkozásában is, mint Ózd. Engedjék meg, hogy jobbikos képviselőként néhány szót ejtsek egy olyan városról, amelynek a polgármestere szintén a Jobbik színeiben nyerte el a mand átumát. Janiczak Dávidról van szó, aki a város fejlesztésével, jövőjével kapcsolatban rendkívül nagy hangsúlyt fektet arra, hogy Ózdon nappali tagozatos felsőoktatás induljon. Polgármester úr elindította ezt a munkát, egy tudatos tervezés zajlik a városban , már a hetedik osztályos általános iskolások szüleivel elkezdte a tárgyalásokat, az ő tájékoztatásukat, és rendkívül nagy előrelépés lenne ebben a térségben, ha Ózdon ténylegesen elindulna közösségi főiskola formájában a nappali tagozatos képzés. Ehhez ké rem államtitkár úr támogatását is, hiszen abban a régióban sokaknak még a Miskolci Egyetemre való eljutás, bejutás sem adatik meg anyagi lehetőségek hiányában. Összességében azt tudom elmondani, hogy a gazdálkodás tekintetében előrelépést a konzisztóriumok létrehozásától nem várok, ugyanakkor számos kétely van, ami miatt ebben a formában ezt nem tudjuk támogatni. Az életpályamodell hiányosságára pedig ismételten szeretném
