Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
5132 ismerő országgyűlési képviselő, kimondottan rossz iránynak, nem egyszerűen politikai botránynak, kimondottan rossz iránynak tartom. Összességében azt kell mondjam, hogy az a stratégia, amely megjelent, az összes kritikánk mellett is szerintem előbbre vitte a magyar felsőoktatás ügyét és lehetőségét. Az a törvényjavaslat, amelyik előttünk van, vitára alkalmas, de ebben a vitában én és mi ki fogjuk fe jezni azt a fajta gondolkodásmódunkat, amely világosan az autonómia pártján és nem az állami szerepvállalás megerősítésének oldalán áll. (20.10) A felsőoktatásnak ugyanakkor jobban kell összekapcsolódnia a közoktatással, mert úgy látom, hogy mind a két nag y rendszer mint a kerekek, forognak, de közöttük a kapcsolat nincs rendszeresen szabályozva. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK : Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Jobbik képviselőcsoportjának vezérszónoka, Dúró Dóra képviselő as szony. Parancsoljon, képviselő asszony! DÚRÓ DÓRA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor az 1. §t elolvastam a törvényben, akkor rendkívül megörültem, mert azt sejtettem, ha a mesteroktató kategóriáját bevezetik, akkor talán az életpályamodell szabályozására is sor kerül. Amikor a költségvetési törvényt végigolvastam, végignéztem az oktatásra, kultúrára vonatkozó részeket, illetve láttam a jelen törvénymódosítást, akkor sajnos csalódottan ke llett tapasztalnom, hogy hat év fog eltelni úgy Orbán Viktor kormányzásából, hogy a felsőoktatásban életpályamodell bevezetésére nem fog sor kerülni. Azért kezdem ezzel a felszólalásomat, mert az egyik legsúlyosabb problémának tartom a jövő szempontjából i s, de már a jelenben is sajnos rendkívül nagy hiányosságok tapasztalhatók ezen a területen. 114 ezer forintos havi nettó bérrel kezd egy egyetemi tanársegéd, aki mondjuk, PhDfokozattal rendelkezik. Tehát a legkiválóbbak számára ez az, amit a felsőoktatás nyújtani tud, papíron legalábbis, és egy adjunktus bére, havi fizetése nem éri el az átlagbért Magyarországon. Húszezer emberről van szó nagyságrendileg, akik ilyen körülmények között dolgoznak, ilyen körülmények között kezdik el pályájukat a felsőoktatásb an. Úgy gondolom, ennek a húszezer embernek a megbecsülése, anyagi előrelépése a központi költségvetés számára nem jelentene óriási terhet. Itt világos döntésről van szó, ez egyértelműen politikai döntés. Mivel a 2016os költségvetés sem tartalmaz előrelép ést e tekintetben, tehát 2016 szeptemberétől sem fog elindulni ez az emelkedés, így látható, hogy hat évet legalább várni kell. Elképzelhető, hogy 2017ben elindul, hiszen az lesz az utolsó év, ami a választásokat megelőzi, ilyen megfontolások természetese n állhatnak ennek bevezetése mögött. Ugyanakkor látni kell, hogy az elvándorlás rendkívüli mértékben sújtja ezt az ágazatot is, és a fiatal, rendkívül képzett, a legkiválóbbak körében tapasztalható mértéke igen magas, az előző kormányokhoz képest is folyam atosan emelkedik. Ez a kérdés összefügg azzal, ami az egész felsőoktatás finanszírozásának kérdése, és fontos megállni, úgy gondolom, amikor a kancellári rendszert vezették be egy évvel ezelőtt, most pedig a konzisztóriumi rendszert fogja ez a törvénymódos ítás bevezetni. Az alapvető kérdés, amit, úgy gondolom, fel kell tennünk, hogy a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban az elmúlt öt évben, de beszélhetünk akár az elmúlt huszonöt évről is, az elsődleges probléma, ahol a rendszert meg kell fogni, az a pazarlás oldala, vagy az állami szerepvállalás, az állami finanszírozás folyamatos csökkenésének oldala. Amikor 2010ben az Orbánkormány átvette a kormányzást, 180 milliárd forint állami támogatás szerepelt az egyetemek, főiskolák soron a költségvetésben , jövőre 153 milliárd forint szerepel ugyanezen soron.
