Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
5128 A doktori értekezéseket, azok téziseit nyilvántartó adatbázis ugyanúgy mindenki által hozzáférhető, ez önmagában dicséretes. Probléma inkább ott van, hogy csak és kizárólag az úgynev ezett DOIazonosítót írja elő a jelenlegi felsőoktatási törvény. Helyesebb lenne nem csupán egy, hanem több, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő állandó azonosító elfogadása, ugyanis sok helyen, sok intézményben a megnevezés kötelezővé tétele szükségtelen korlátozást jelent, mert azokon az egyetemeken, ahol beépített, állandó azonosítóval működő szoftvereket alkalmaznak, kettős fizetésre és adminisztrációra kényszeríti az intézményeket. Egyetértünk azzal és támogatandónak tartjuk, hogy a kutatóhelyekhez kap csolódó speciális munkajogi rendelkezések bekerülnek a törvénybe. A határozott időre létesített támogató kutatócsoportok esetében az a tény, hogy egy alkalommal legfeljebb 3 évig tartó határozott idejű jogiszonyt lehessen létesíteni, szerintem helyes és tá mogatandó. Maga a törvénymódosítás; erről viszonylag kevés szó esett. Én magam sem kívánok erre sok szót fordítani, de mégiscsak tegyük hozzá, hogy a törvénymódosításnak a gerince, a legnagyobb része lényegében a külföldi bizonyítványok, oklevelek elismeré sét, a munkavállalók Unión belüli mozgásának könnyítését célzó uniós irányelvek hazai joggyakorlatba történő átültetése. Ehhez kapcsolódóan szerepel egy olyan mechanizmus létrehozására irányuló szándék, ami egyfajta riasztási mechanizmus, nevezetesen, hogy a tagállamok értesítik egymást, ha egy szakember az ellene alkalmazott fegyelmi vagy büntető szankció miatt a továbbiakban nem gyakorolhatja hivatását. Ez lényegében visszaélések, csalások kiiktatására alkalmas. Ezt kifejezetten üdvözlendőnek tartom. Azt is a törvényjavaslat erényeként tudom említeni, hogy meghatározza és pontosítja azt, hogy mely kritériumok alapján jogosultak az egyes felsőoktatási intézmények képzések folytatására, illetve végzettségek elismerésére, magyarán definiálja, hogy mi az egyet em, mi az alkalmazott tudományok egyeteme, mi a főiskola, közösségi főiskola, merthogy e területeken az elmúlt 1520 évre ha visszatekintünk, elég nagy kavalkád volt: egyetem vagy nem egyetem; ki adja ezt a címet, ki nem adja ezt a címet; mikor lehet egyik vagy másik intézményt ennek tekinteni. Ebből a szempontból szerintem azok a kritériumok, amelyeket a törvénytervezet vagy módosítás tartalmaz, az szerintem elfogadható és rendben lévő. Az alkalmazott tudományok egyeteméhez kapcsolódóan, ahol a duális kép zés és a vállalati kapcsolatok ügye is erőteljesen előjön, de nemcsak ehhez, hanem nyilván általában is mondhatjuk, a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan fontos lenne annak elkülönítése, hogy a kutatásfejlesztés, innováció apropóján a költségvetési forrásokból származó kutatásfejlesztés, illetve a vállalati megrendelésekre vagy piaci források bevonásával történő kutatásfejlesztés esetén ez két külön elkülönített, egymástól világosan elváló elszámolási és nyilvántartási rendszeren keresztül történje n, hogy ne keveredjenek össze. (19.50) És ezzel lehet viszont megoldani azt, hogy a vállalati, piaci oldalról történő K+F esetében nagyobb mozgásteret kaphassanak az intézmények, ami pedig szakmai szempontból elengedhetetlen. A konzisztórium kérdését említ ette államtitkár úr. A konzisztórium egyik oldalról egy nagyon fontos új intézménye lenne a felsőoktatási rendszernek, én ezt magam jónak is tartom, ugyanakkor az átláthatóság és az ellenőrizhetőség bizonyos garanciális dolgokat szükségesnek tart. Ebből kö vetkezően szeretném majd azt javasolni, illetve javasoltam egy módosító javaslat során, hogy a konzisztórium esetében a javasolt tagok névsorát, önéletrajzát hozzák majd nyilvánosságra, hogy lehessen tudni, hogy milyen megfontolások is állhattak bizonyos s zemélyek ideodaamoda történő delegálásánál, és természetesen egyúttal azt is, hogy a különböző véleményezők ezzel kapcsolatban mit mondtak és mit tettek. A hallgatói önkormányzatok működésével kapcsolatos törvényi jogszabályok szerintem nagyon helyesek; lehet, hogy már jóval hamarabb sem ártott volna, ha a felsőoktatási törvényben ilyenek vannak. Az eddigi, bocsánat a kifejezésért, sok esetben szinte örökös HÖKtagságra berendezkedők életpályája számára nyilvánvalóan teljesen más kilátások voltak korábban , mint ezen új szabályok
