Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
5098 Most soron következik az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztés T/5052. számo n a parlamenti informatikai hálózaton valamennyiük számára elérhető. Elsőként megadom a szót Czibere Károly államtitkár úrnak, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon, államtitkár úr! CZIBERE KÁ ROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszonyok, Képviselő Urak! A törvényjavaslatban foglalt intézkedésekkel a kormány folytatja azokat a lépéseket, amelyek egy igazságosabb, átláthatóbb és célzottabb szociális ellátórendszer, elsősorban szociális szolgáltatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatási rendszer irányába vezetnek. A törvényjavaslat a szociális igazgatásról és s zociális ellátásokról szóló ’93. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról ’97. évi XXXI. törvény, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosí tásait tartalmazza. Ebben a sorrendben is venném az egyes módosításokat. Először tehát a szociális törvény módosításáról. A kormány elkötelezett az időskori biztonság garantálásában, és ebben kiemelt jelentősége van annak, hogy az időseket segítő szociális szolgáltatások minősége kiszámítható, működése pedig hosszú távon is fenntartható legyen. A szociális szolgáltatások körében a tavalyi évben megkezdett átalakítási folyamatok folytatódnak a házi segítségnyújtás terén. A 2014. évi végrehajtási rendeleti sz intű módosítás érintette a gondozási tevékenységek körét, és érintette a ponthatár módosításával a jogosultsági feltételeket is. A jogosultsági feltételek változtatását a legrászorultabb idősek ellátáshoz való hozzájutásának segítése indokolta, erősítve az állami szerepvállalást a nagyobb gondozási, önellátási, ellátási problémával, nehézséggel, szükséglettel rendelkező személyek irányában. (17.20) A jelen átalakításra oly módon kerül sor, hogy a házi segítségnyújtás keretében két szolgáltatási típus, altíp us kerül megkülönböztetésre a nyújtott tevékenységek mentén annak érdekében, hogy a házi gondozást a jelenleginél sokkal célzottabban lehessen nyújtani. Az egyik fajta a szociális segítés, a másik a személyi gondozás. A szociális segítés és a személyi gond ozás körébe tartozó tevékenységek elválnak egymástól, így hatékonyabb, az igénylő, a kérelmező, az ellátott, a kliens szükséglete alapján célzottabb szolgáltatásnyújtást tesz lehetővé, és ezáltal biztosítja, hogy az igénybevevők szükségleteihez jobban ille szkedő szolgáltatásnyújtás történjen, továbbá minél tovább az otthonukban maradhassanak a segítségre szoruló személyek. Tehát az intenzív gondozás és ápolás biztosításán és a legrászorultabbak felé történő biztosításán keresztül sokkal tovább lehet a saját otthonukban gondozni az időseket, és az idősek életminősége szempontjából ez egy rendkívül fontos cél. Ezzel eltolható az idősotthonok, a bentlakásos intézményrendszer igénybevétele, a bentlakásos intézménybe történő beköltözés időpontja is. A szociális s egítés az alacsonyabb szintű szükséglet kielégítését szolgáló, még szakképzettség nélkül is ellátható tevékenységeket öleli fel. A másik altípus, a személyi gondozás keretében az intenzív szükségletet kielégítő gondozási tevékenységek és az ápolói kompeten ciának megfelelő ápolási feladatok végezhetők a megfelelő szociális vagy egészségügyi szakképesítés birtokában. A házi segítségnyújtás átalakításával összefüggésben az intézményvezetőknek felül kell vizsgálniuk a házi segítségnyújtásban részesülők szükségl etét, és az új kategóriák szerint meg kell határozniuk, hogy szociális segítésre vagy személyi gondozásra van szükségük. Másfelől a fenntartóknak rögzíteniük kell a megállapított pontszámot és gondozási óraszámot az igénybevevői nyilvántartásban. Ez tehát a következő lépés az átalakításban. Az átalakításnak fontos alapelve a kormány részéről a fokozatosság és az, hogy mind a fenntartókat, mind a szolgáltatókat, mind az
