Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 12. péntek (85. szám) - Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - CZIBERE KÁROLY, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója:
5099 időseket, a klienseket fokozottan folyamatosan készítsük fel az átalakításra, amely tehát egy célzottabb ápolási, gondozási szükségletet jobban kielégítő átalakítást tesz lehetővé. A javaslatnak van egy olyan eleme, amely a térítési díjra vonatkozik. Miután azt látjuk, hogy a mi megítélésünk szerint is a most a tervezetben szereplő javaslat fo rmája nem eléggé árnyalt - mert bár a jövedelmi rászorultságot kezeli, ugyanakkor a gondozási rászorultságot korlátozottan kezeli , és miután több ellenzéki és kormánypárti frakció jelezte, hogy ezzel kapcsolatban módosítást fog benyújtani, visszavonjuk a javaslat térítési díjra vonatkozó részét azzal, hogy fontosnak tartjuk, hogy a későbbiekben erre visszatérjünk, hiszen csak akkor lehet célzott segítséget nyújtani a házi gondozás körében, ha a szolgáltatás nyújtása során mind a gondozási rászorultságot, tehát az önellátási képességet vagy annak bizonyos mértékű hiányát, mind a jövedelmi rászorultságot figyelembe vesszük mind a térítési díj differenciálásánál, a térítésidíjszabályok átalakításánál, mind pedig a normatív finanszírozás differenciálásánál. A zt gondoljuk, hogy fontos egyszerre és egyidejűleg jobban célozni azokra is, akik alacsonyabb nyugdíjjal rendelkeznek, és azokra is, akik intenzív ápolást és gondozást igényelnek. Fontos, hogy a fenntartóknak finanszírozási, szabályozási és jogosultságszab ályozási oldalon is fokozott ösztönzést adjunk arra tekintettel, hogy elsősorban azokat az időseket lássák el szakképzett módon, akiknek az önellátási problémájuk jelentősebb, magasabb, illetve ne rekesztődjenek ki a fenntartók látóköréből azok az idősek, akik alacsonyabb nyugdíjjal rendelkeznek. Tehát valamilyen módon mind a gondozási rászorultságot, mind a jövedelmi helyzetet kezelni kell, ezért, bár nem ebben a formában, de később egy differenciált finanszírozási és egy differenciált térítésidíjszabályo zás formájában vissza kívánunk térni erre a kérdésre. A következő rész az, hogy a jogszerűtlenül működő szolgáltatások visszaszorítása érdekében az ellenőrző hatóságok eszköztárát bővíteni kell. Ez a következő lépés. Már korábban is volt erről szó. Mind a szociális ellenőrző hatóságok, mind a szociális engedélyező hatóságok, mind a Kincstár számos esetben talált visszaéléseket, talált költségvetési csalásra utaló nyomokat, talált szakmai teljesítmény és mindenféle szakmai eredményesség nélkül működő szolgál tatásokat. Jelenleg is számos intézkedés van folyamatban. Ezért fontos, hogy ne csak a bemeneti oldalon, a jogosultság tekintetében kezdjük el a célzottság erősítését, hanem a kimeneti oldalon is az ellenőrzés eszköztárát bővítsük. Nem elegendő alapvetően kizárólag papírokból, dokumentumok elemzéséből megítélni egyegy házi gondozói és nemcsak házi gondozói szociális szolgáltatás minőségét és szakmai eredményességét, teljesítményét - holott ez a legfontosabb a közpénzek felhasználása szempontjából , hanem fontos az eszköztár bővítése annak érdekében is, hogy valóban azok működjenek a területen, akik a szabályok betartásával működnek, és valóban azt a szakmai eredményt produkálják, amit a jogalkotó ebben a szociális szolgáltatási rendszerben szeretne látni. Az ellenőrzési eszköztár bővítése érdekében a törvényjavaslat intézményvezetői hatáskörben megállapított gondozási szükséglet felülvizsgálatára és módosítására jogkört biztosít a működést engedélyező szerv számára, tehát hogy legyen egy ellenőrző mechanizm us, egy kontrollmechanizmus, hiszen ez, a gondozási szükséglet felülvizsgálata és módosítása jelentősen érinti a jogosultság kérdését. Emellett új bírságtényállás kerül meghatározásra arra az esetre, ha az intézményvezető tévesen állapítja meg, hogy az ell átott számára a szociális segítés vagy személyi gondozás indokolte, vagy tévesen állapítja meg a gondozási szükséglet mértékét, hiszen ennek is jelentős költségvetési kihatása és szolgáltatásszervezési konzekvenciája lesz vagy lehet. A finanszírozási rend szerbe bekerülő kapacitások az elmúlt években nem feltétlenül az igények növekedésével párhuzamban álló mértékű növekedése indokolatlan költségvetési kiadásokat eredményezett, sokszor - ahogy említettem - tényleges szolgáltatási tartalom nélkül. Ennek csak egy vetületét szeretném itt kiemelni. Miközben a házi gondozásban részesítettek száma 2008ban 48 ezer idős volt, aközben jelenleg 128 ezer, és az engedéllyel rendelkező kapacitások száma 144 ezer. Tehát hat év alatt kereken háromszorosára nőtt a házi gon dozási kapacitások mértéke, holott tudjuk, hogy bár van idősödés, de az nem ilyen mértékű. Emiatt látjuk azt, hogy a nem kellően célzott
