Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 26. csütörtök (49. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
503 Volt arra példa, hogy Magyarországon úgy növeltük a béreket, hogy nem volt mögötte teljesítmény; hitelből növekedtünk. Nézzék meg, hogy mi vol t ennek az eredménye foglalkoztatáspolitikai szempontból és minden más szempontból. Azt mondja, hogy összeszerelő üzemmé vált Magyarország. Egyrészt ez egyáltalán nem így van, kérdezze meg azokat a beszállítókat, akik a nagy multinacionális cégekbe, főleg a járműiparba szállítanak be, és több tízezer embernek adnak munkalehetőséget. Kérdezze meg, hogy mi a véleményük róla, vagy kérdezze meg az Audiban, a Mercedesben, a Suzukiban dolgozókat (Hiszékeny Dezső: Akikhez nincs közötök) , hogy mit szólnak ahhoz, ho gy egyébként nekik „mostoha” körülmények között kell a mindennapi munkájukat végezni. A bérekkel kapcsolatban: befagyasztottuk, nem is tudom, miket mondott, képviselő asszony. (Dr. Szél Bernadett: Azt, hogy alacsonyak.) 2010ben a minimálbér értéke 73 500 forint volt, 2015. év elején ez az összeg 105 ezer forint. Osszonszorozzon, 43 százalékos növekedés! Nettósítsuk le, nézzük meg reálkereseti szinten: 10,7 százalékkal nőttek a reálkeresetek az elmúlt időszakban, többel, mint ahogy a GDP növekedett Magyaro rszágon. Tehát ha az a kérdés, hogy a magyar kormány komolyan veszie a bérek növelését, azt teljesen egyértelműen mutatják ezek az adatok. Az, hogy a létminimumhoz kapcsolódóan mi a helyzet, szívesen megosztok majd önnel egy statisztikát, most nem akarom terhelni itt a kedves jelenlévőket, de azt szeretném jelezni, hogy 2000től 2002ig 58 százalékról 92 százalékra nőtt a létminimum és a minimálbér közötti arány. Ez a szocialista kormányok alatt visszaesett 70 százalékra, és azóta jön fölfelé lassan, fokoz atosan. Jelen pillanatban 77 százaléknál tartunk. Tehát szeretném felhívni a figyelmét, hogy a tendenciát vizsgálja, hogy a létminimumhoz képest a minimálbér csökken, tehát az olló növekszik, vagy pedig szűkül. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy az elmúlt i dőszakban, és ami nagyon fontos, teljesítményarányosan próbáljuk, tehát magyarul: olyan mértékben növeljük a béreket, amilyen mértékben a magyar gazdaság ezt lehetővé teszi. Úgyhogy arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy értem én, hogy ellenzékből van m ég néhány terület, amit nagyon nehezen lehet kritizálni, mert az adatok és nemcsak az adatok, hanem a mögöttes tartalom is egyértelműen mutatja, hogy a magyar kormány jó intézkedéseket tett, ezen az úton fogunk a következő időszakban is foglalkoztatáspolit ika tekintetében haladni. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. „Védjük meg az időseket a termékbemutatós csalásoktól!” címmel Rétvári Bence képviselő úr jelentkezett a KDNPképviselőcso portból napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr! DR. RÉTVÁRI BENCE ( KDNP ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Még az előző hozzászóláshoz nem tudom megállni, hogy ne szóljak hozzá, tehát képviselő asszony, azért szer intem lehet örülni annak, ha 400 ezerrel több ember dolgozik. Nem szégyen ez egy ellenzéki képviselőtől sem, ha örül, ha 400 ezer polgártársunknak most már van munkája, és abból kell hogy megéljen és nem segélyekből. De itt a bandaháborúzós, oligarcházós n apirend előtti felszólalás után a KDNP egy olyan témával kíván foglalkozni a következő hetekben és hónapokban, amely az emberek mindennapjait, hétköznapjait érinti, egy olyan kérdéssel, amit szerintem szinte mindegyikünk ismer. Hiszen szinte mindenkinek Ma gyarországon van olyan nyugdíjas ismerőse, rokona, aki valamikor valamilyen termékbemutatón járt, és ott valamilyen csodamatracot, mágikus párnát, soha el nem rozsdásodó edénykészletet vagy hasonlót felkínáltak neki eladásra sokféle trükkel élve, és sokso k nyugdíjasnak a zsebéből húztak így ki nem tíz, hanem akár százezer forintokat is. Ennek a problémának az elterjedtségét mutatja, hogy évente ezres nagyságrendben érkeznek panaszok és bejelentések a Fogyasztóvédelmi Hatósághoz is, amelyben arra panaszkod nak
