Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
4780 magáncsőd, míg ott is vannak olyan hiteltípusok, ahol nincsen ilyesfajta elsétálási lehetőség, nem lehet kilépni az adósságból gyorsan, mondjuk, egy év alatt mindent lenullázni, és utána újrakezdeni. Tehát ott más az egész pénzügyi kultúra, pénzügyi struktúra, éppen ezért lehet ott ilyesfajta, elsőre könnyedebbnek tűnő, de igazából több kockázatot hordozó változatát is bevinni a családi csődvédelemnek. Mi az európai kontinentális mintát választottuk elsősorban, német, francia vagy északeurópai mintákat néztünk végig, és ezekben jellemző a fokozatosság elve is. Hiszen itt elhangzott az LMP részéről, hogy miért van első szakasz, amikor csak a jelzáloghiteles adósokon kívánunk első körben segíteni, nekik nyitjuk meg ezt a lehetőséget, és utána következnek az egyéb hitelek miatt nehéz helyzetbe kerültek. Ez egész egyszerűen az ügyteher elosztása miatt fontos. Azok az ember ek, akiknek közvetlenül a lakhatását veszélyezteti az a nehéz pénzügyi helyzet, amibe kerültek, úgy gondoltuk, hogy először ők kerüljenek bele ebbe az eljárásba, először a csődbiztosok, illetve a bíróságok velük foglalkozzanak, hiszen nekik a legkritikusab b a helyzetük, de utána nyíljon meg mindenki más számára is. Ezzel azt mondtuk, hogy aki a legnehezebb helyzetben van, ő jöjjön először, és utána jöjjenek a többiek. Természetesen ez mindenkinek ki fog nyílni. Miért a nemzetközi példáknál hoztam ezt föl? H a megnézik önök is a francia szabályozást, ami, ha jól emlékszem, legalább 15 éve hatályban van, de más országokban is, ahol régebb óta van törvény, mindenhol egy szűkebb körből egy folyamatosan tágabb körbe nyitották ki, tehát itt is a fokozatosság elve j ellemző volt. Mi is úgy gondoltuk, hogy mindenképpen ki kell küszöböljük azt, hogy akik visszaélési szándékkal jönnek ide, tehát mondjuk, a vállalkozásukban keletkezett adósságot akarják így lenullázni, és abból akarnak így kiszabadulni, vagy más módon vis sza akarnak élni a családi csődvédelem nyújtotta lehetőségekkel, előttük mindenképpen be kell zárni ennek az ajtaját, hogy ne visszaélésre, hanem valódi segítésre tudjuk fordítani ezt a lehetőséget, hiszen ez nyilván áldozatvállalást jelent az állami szerv ezetrendszertől és áldozatvállalást jelent a hitelezőktől is. Tehát fontos, hogy csak azok kaphassák meg ezt a kedvezményt, akik tényleg rászorultak. Vitatkoznék azzal is, hogy ez tüneti kezelés lenne. Ez egy nagyon mélyreható kezelés, hiszen alapvetően ne mcsak hogy az adósságszerkezetét változtatja meg a családnak, és segíti ki őket ebből a helyzetből, hanem egyfajta gondolkodásmódon is változtat, hogy kiki csak addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér; ha valakinek 200 ezer forintnyi jövedelme van, akko r nem tud tartósan 300 ezer forintot költeni, mert az előbbutóbb ilyen csődhelyzetet eredményez. Szintén az LMPtől jött a kritika, hogy későn jött a törvényjavaslat. Akkor jönne későn a törvényjavaslat, ha már mindenkinek az adósságproblémája megoldódott volna Magyarországon. Sajnos még százezres nagyságrendben van adósságprobléma Magyarországon, nem is tudom értelmezni, hogy mi az, hogy későn jött. Ez a törvényjavaslat szerintünk nagyon jókor jött, hiszen egy devizahitelesmentőcsomagsorozat elfogadása u tán jött, és még nagyon sok tízezer embernek tud segíteni, tehát nem is tudom értelmezni ezt a kritikát. A bevezetésütemezésre már kitértem; illetőleg az LMP javaslatai között szerepeltek olyanok, amelyeknek az irányát mi is megfogadtuk a családi csődvédel mi szolgálat képességei kapcsán, hogy milyen szakértelemmel rendelkeznek, de azok, amiket az LMP itt elmondott, inkább túlbürokratizálnák az eljárást, túl sok feltételt támasztanának, a gördülékeny előrevitelét pedig nem segítenék. Zárásként mondanék nagyo n röviden még pár gondolatot. (11.20) Az első: a magáncsőd és családi csődvédelem; sokszor merült fel, hogy ez magánszemélyeknek vagy családoknak kedvez. Azért adtuk neki a családi csődvédelem elnevezést, hiszen a magyar adósságszerkezet jól láthatóan álta lában adóstársakat hoz össze, férjfeleség együtt vették fel a hitelt, vagy kezes a szülő, tehát így is többen vannak, akik a hitelviszonyban érintettek, és a család közös vagyontárgyára vonatkozik, mondjuk, az a közösköltségtartozás vagy személyikölcsöntartozás,
