Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
4775 Ebben az eset ben azt mondja a javaslat, hogy amennyiben nem sikerül megegyezni a hitelezőkkel az adósságrendezési egyezség módosításáról, akkor a bíróság dönt az adósságtörlesztési eljárás megindításáról. Azt csak megjegyzem, hogy vajon erre a bíróságok felkészülteke. De addig is, amíg a bíróság végzése megszületik, az adós az adósságrendezés hatálya alatt marad, és teljesíteni kell a kötelezettségeit, azaz még akkor is, ha erre nyilvánvalóan nem képes önhibáján kívül. Az adósságtörlesztési eljárás gyakorlatilag az adó s vagyonának értékesítéséről és szétosztásáról szól, és sokkal kedvezőtlenebb feltételeket ró az adósra. Ennek keretében csak akkor biztosított a lakóingatlan megtartása, ha az adós vagy adóstársa már nem aktív korú és/vagy a közös háztartásban van kiskorú , tartósan és súlyos beteg, fogyatékkal élő vagy hetven év feletti a személy, és a lakóingatlant terhelő követelések összege nem éri el a lakóingatlan hitelkihelyezéskori forgalmi értékét. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, az ingatlan értékesít ését megkezdhetik három hónap után akkor is, ha az adósnak nincs más lakóingatlan felett bérleti vagy más használati joga, vagyis vélhetőleg nincs hova mennie. Ez azt jelenti, hogy utcára kerülhetnek azok az adósok, akik elveszítik munkájukat, a magáncsőd nem védi meg őket ettől. Ezzel összefüggésben ki kellene mondani a lakhatáshoz való jogot. Ehhez a meglévő és kialakítandó szociális bérlakásokból, valamint a nemzeti ingatlanalapból egy egységes, nyilvános lakásügyi adatbázist kellene létrehozni, ami azok nak is segíthetne, akik legfeljebb lépnének a létrán, de annak is, akit az utcára kerülés réme fenyeget. Az LMP támogatja a szakmai szervezetek által kidolgozott szociális lakásügynökség koncepcióját is. Magyarországon ma közel félmillió lakás üresen áll, ezek döntő többsége magántulajdon. Az LMP egy olyan állami támogatási rendszert hozna létre, amely érdekeltté tenné a tulajdonosokat üresen álló lakásaik kiadásában szociális rászorulók részére, megfelelő jogi és finanszírozási garanciák esetén mind a bérl ők, mind a bérbeadók biztonságban tudnák magukat. Emellett visszaállítanánk törvényi szinten az adósságkezelési szolgáltatást és a lakásfenntartási támogatást, és megerősítenénk azokat. A magáncsőddel kapcsolatos általános fenntartásunk az, hogy ez nyilván valóan nem lehet az egyetlen kitüntetett eszköz a deviza- és más hitelesek, valamint a rezsihátralékosok, az adósságcsapdába kerültek megsegítésére. Az LMP eddig is számos megoldást dolgozott ki, például csökkenteni lehetett volna a törlesztőrészleteket az egyoldalú szerződésmódosítás tilalmával, a kamatplafon bevezetésével, a költségforintosítással vagy a hivatalos MNBárfolyam használatával. A már fizetési zavarba kerülteken segítene még most is az adósságplafon, az elsétálás jogának bevezetése, amikor a zálogtárgy árverezésével a hitel lezáródik, a banknak további követelése az adós felé nem lehet, vagy a kielégítési jog korlátozása. Ne kerülhessenek adósságrabszolgaságba emberek, ne maradhasson fenn az adósság azután, miután ingatlanok tulajdonjogát elve sztették. Szintén az adósokat védené a faktorálás, a végrehajtás és felszámolás feltételeinek szigorítása, költségeinek átterhelése a bankra. Sokszor akkor nő jelentősen az adósság, amikor az ügyfél már rég fizetésképtelen. A lakhatásukat vesztő hitelesekn ek egy cselekvőképes, megfelelő tőkével ellátott nemzeti ingatlanalapot kell működtetni, ami biztosítja, hogy a korábbi lakásukban maradhatnak kifizethető bérleti díj mellett, biztosítva ezzel a hátteret családjuknak és a munkájuknak. Korábban Szabó Máté o mbudsman is kimondta: a magáncsőd sem csodafegyver. A magáncsőd mellett szükség van a fizetéskönnyítésre, a hitelkiváltásra, az áthidaló kölcsönre vagy a hitelek átütemezésére. A korábbi ombudsman 2008 és 2013 között többször is javasolta a magáncsőd intéz ményének létrehozását. Álláspontja szerint a bajba jutott adósok megsegítésére az állam, a pénzügyi szolgáltatók és a társadalom - bár eltérő mértékű és módú - együttműködésén alapuló komplex megoldásra van szükség. Ennek csak egy, azonban kitüntetett elem e lehet a magánszemélyek csődvédelme. (11.00)
