Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4760 A törvényjavaslat az adóst és hitelezőit először a bírósági eljáráson kívüli eljárásba tereli annak érdekében, hogy rugalmasabb, kötetlenebb és költségtakarékos formában kíséreljenek meg megállapodást létrehozni. A bíróságon kívüli szakaszban az adós és hitelezői megállapodnak a fizetéskönnyítő megoldásokról, az adós hitelszerződését átstrukturálhatják, megállapodnak a tartozások megfizetéséhez szükséges vagyonértékesítésb en és a bevétel hitelezők közötti szétosztásában. A megállapodás megkötésével jelentősen kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat az adós, igazodva a törlesztési képességéhez. A megállapodás folytán mentesülhet az adós a késedelmi kamat és egyéb járulékok megfi zetése alól, sőt részbeni tartozáselengedésben is részesülhet. Az állam szerepe ezekben az esetekben az, hogy az ideiglenes csődvédelmet biztosítja. Az erre kijelölt kormányzati szerv, a családi csődvédelmi szolgálat ellenőrzi, hogy az adós megfelele az e ljáráskezdeményezés feltételeinek. Ezt követően az úgynevezett főhitelező, azaz az adós lakhatását biztosító ingatlan első helyi záloghitelezője koordinálásával és aktív közreműködésével történik meg a konszenzus kimunkálása arra nézve, hogy az adós milye n részletes feltételekkel rendezi a felhalmozott adósságait. A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás állami regisztrálásra kerül, de bírósági jóváhagyás nem szükséges a megállapodás érvényes létrejöttéhez. A sikertelen bíróságon kívüli egyezkedés esetén, vagy ha nincs olyan főhitelező, aki képes lenne a bíróságon kívüli egyezségi tárgyalások koordinálására, megindul a bírósági adósságrendezési eljárás. Az adósságrendezés ez esetben bírósági polgári nemperes eljárás keretében történik, elsősorban eg yezségkötéssel, egyezségkötés hiányában a törvényben meghatározott követelményeket érvényesítő bírósági határozattal. Annak érdekében, hogy a bíróságnál ne keletkezzen olyan jelentős adminisztratív munkateher, ami nem közvetlenül az érdemi jogi kérdések el döntésével függ össze, továbbá az eljárások gyorsítása érdekében fizetésképtelenségi szakértőket foglalkoztató kormányzati szerv, a családi csődvédelmi szolgálat vizsgálja meg előzetesen a magáncsődeljárás kezdeményezésekor a jogszabályi feltételek fennáll ását. A családi csődvédelmi szolgálat központi és helyi szervei a már meglévő kormányzati intézményrendszeren belül új szervezeti egységként jönnek létre. A bírósági adósságrendezés elrendelését követően a családi csődvédelmi szolgálattól kirendelt fizetés képtelenségi szakértő, azaz a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának, adósságtörlesztési teendőinek felügyeletét, támogatja az adóst az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A családi vagyonfelügyelő feladata hasonlít a vállalk ozói csődeljárásokban közreműködő vagyonfelügyelőhöz, hiszen az eljáró bíróság számára döntéselőkészítést végez és a bírósági döntések végrehajtását felügyeli. A bírósági adósságrendezési eljárás is elsősorban az egyezségkötést célozza, még akkor is, ha bí róságon kívül korábban nem jött létre az adós és hitelezői között a megállapodás. Az egyezségkötés a jelzáloghitelezés biztonságosságához fűződő szempontokat tiszteletben tartja, ugyanakkor az adós számára méltányos fizetéskönnyítéseket tartalmazhat. Telje s hitelezői konszenzus itt már nem szükséges, de az eljárás mindegyik hitelezői csoport számára biztosítja az érdemi beleszólást az egyezség tartalmába. Ha az egyezség tartalma és létrehozatalának rendje a jogszabályi feltételeknek megfelel, a bíróság azt jóváhagyja. Ha az adós az egyezséget végrehajtja, nem kell többé számolnia azzal, hogy megindul vagy újraindul ellene a végrehajtás. Ha ez az egyezség a bírósági szakaszban sem jön létre, a bíróság dönt az adósságok törlesztésének módjáról és részletes fel tételeiről. Ez a bírósági határozat nemcsak az adós törlesztési kötelezettségét szabja meg, hanem az adós és családja elemi létfenntartása szempontjából nélkülözhető vagyontárgyak értékesítését és az értékesítésből származó bevétel hitelezők közötti felosz tását is elrendeli. A fegyelmezett adósságtörlesztési szakasz lejártát követően az adóst a bíróság a fennmaradó adósságai megfizetése alól mentesíti.
