Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4761 A fentiekből látható, hogy a bírósági adósságrendezés a kötöttségek mellett számos előnnyel is járhat az a dós számára. Ennek ára azonban az, hogy az adós együttműködik a családi vagyonfelügyelővel, a hitelezőkkel és a mellette kötelezettségvállalóként belépő zálogkötelezettel, valamint kezesekkel, továbbá maradéktalanul betartja az egyezséget vagy a bíróság ad ósságtörlesztés tárgyában hozott határozatát. Mind az egyezségkötés, mind az adósságtörlesztés időszakában a jogalkotó a méltánylást érdemlő, váratlanul bekövetkező rendkívüli körülmények esetén, az adós védelmét szem előtt tartva, kivételes jelleggel lehe tőséget ad az egyezségmódosításra vagy az adósságtörlesztő végzés adós javára történő megváltoztatására. Ha viszont az adós az eljárás időtartama alatt nagy összegű rendkívüli pénzbevételhez vagy vagyonjuttatáshoz jut, köteles ezt az adósságrendezésre ford ítani. Tisztelt Országgyűlés! Érdemes felsorolni, hogy milyen adósvédő, családvédő és otthonvédő megoldásokat tartalmaz az előttünk fekvő törvényjavaslat. A magáncsődeljárás alatt az adós a létfenntartásához, a lakhatásához minimálisan szükséges pénzkerett el a vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett, de önállóan gazdálkodik. Mindezzel kedvezőbb helyzetbe kerül, mint ha a végrehajtási eljárás alatt lenne. A magáncsődeljárás még a jelentősebb tartozásállománnyal rendelkező családok számára is nagyobb lehetőséget biztosít a méltányolható mértékű és értékű lakóingatlanok megtartására, mint ha nem vennének részt az adósságrendezési eljárásban. (9.50) Ennek feltétele azonban sok esetben a többi értékesebb vagyontárgy értékesítése és az előírt mértékű rendszeres törles ztési képesség vállalása. A törvényalkotó a lehetőségek keretei között elősegíti az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó lakhatásának megtartását, de ennek feltétele a törlesztési kötelezettség további vállalása. Itt említem meg, hogy a kormány a napokban hozott olyan döntést, amely szerint a rászoruló adósok az adósságrendezési eljárás alatt meghatározott időtartamra állami törlesztési támogatásban részesülhetnek. Ennek részletes feltételeit a törvény kihirdetésével együtt megjelenő ko rmányrendelet fogja tartalmazni. Hiszünk abban, hogy az állami törlesztési támogatás sok családnak ad majd olyan tartós pénzügyi segítséget, amellyel kiegészül a törlesztési képességük, és így nem kerül sor a lakóingatlanok értékesítésére. A törlesztési tá mogatásra történő utalás módosító javaslattal kerülhet majd a törvényjavaslatba. Érdemes felsorolni, hogy az adóst megillető csődvédelem mire terjedhet ki. A csődvédelem értelmében az adós és a vele egyetemlegesen kötelezettek ellen, ha ez utóbbiak az eljá rásban az adós mellett részt vesznek, végrehajtás, zálogtárgy kényszerértékesítése nem kezdeményezhető, nem indítható. Az adós ellen az adósságrendezési eljárás kezdeményezésekor már folyamatban lévő végrehajtás, kényszerértékesítés felfüggesztésre kerül, és a végrehajtást kérő, mint minden hitelező az adósságrendezési eljárásban, érvényesíti követelését, és annak keretei között kap megtérülést. Az adós a magáncsődeljárás alatt részleges fizetési moratóriumot kap a felhalmozott tartozások törlesztésére, a f olyamatosan esedékessé váló, de a mostaninál alacsonyabb mértékű havi törlesztést azonban fizetnie kell. Az adós számára a lakóingatlanával összefüggő felhalmozott hiteltartozások tőkerészleteinek megfizetésére a jelzáloghitelező haladékot adhat. A haladék alatt az adós a többi hitelezői számára teljesíti a neki járó kifizetéseket, majd ezeket a kötelezettségeket letudva fizeti meg a jelzáloghitelező számára a tartozásait a biztosított értékig. Ha az adós az adósságrendezési egyezséget vagy a bírósági határ ozatot betartotta, az afeletti tartozások alól a bíróság mentesíti, a mentesített összeget tehát később nem lehet követelni. Az adósságrendezés, az ezzel járó csődvédelem és az eljárás időtartama fő szabály szerint legfeljebb öt év, de ezt kivételes esetek ben meg lehet hosszabbítani, továbbá az átstrukturált
