Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 10. szerda (83. szám) - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/4824. szám), valamint a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/501... - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4744 Miniszterelnökség tekintetében ez a hatalma s cégportfólióépítés egy bizonyos érdekkörnek, urambocsá!, a kormánynak, de semmi esetre sem a magyar embereknek az érdekeit szolgálja, és nem gondolom, hogy ebből egyetlenegy magyar embernek is olyan haszna származna, ami kézzelfogható, érzékelhető, és a mi miatt ilyen nagy arányú, piacba történő beavatkozást indokoló lépést kellene tenni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Ez egy biankó csekk alapvetően, hiszen ameddig ez a jogkör, hogy a kormányzati működést ő fogja koordinálni, a Minis zterelnökséget vezető miniszternél van, tehát ameddig ez a hatáskör a Miniszterelnökségnél marad, addig a Miniszterelnökséget vezető miniszter saját rendeletével rendelkezhet arról, hogy bármilyen gazdasági társaságot, amely az MFB érdekkörébe tartozik, bá rmilyen intézményt, amely az MFB érdekkörébe tartozik, arra utasítson, hogy magyar piaci szereplőket, szolgáltatókat - itt nyilvánvalóan kiszélesített portfólióról beszélünk, tehát ebbe most már belekerül az ingatlanforgalmazás, az ingatlankezelés, a közmű szolgáltatás , ezeket a társaságokat megvásárolja, ha úgy tetszik, akkor felvásárolja ezeket a társaságokat. És itt újra visszautalnék a kormány erőfölényére, hiszen a kormány bármikor képes olyan gazdasági klímát, olyan jogi klímát, jogi környezetet tere mteni, amikor ezek a jogügyletek létre is fognak jönni. Úgy gondolom, mi okkal aggódunk ezen a módosításon, hiszen ha minden előzmény nélkül volna, ha nem hallanánk mindennap azt - és ezek néha pletykák, néha természetesen alátámasztott tények , hogy a ko rmány azért elég erőteljesen avatkozik bele azokba a viszonyokba, amelyeket normális esetben, egy másik országban, ahol működő demokrácia van, a piaci viszonyok egymás között elrendeznek, akkor úgy gondolom, okkal kell nekünk attól tartani, hogy a kormány egyébként ezzel a fajta erőfölényével, amire én itt folyamatosan hivatkozom, nagy valószínűség szerint élni is fog. Azt is látjuk, hogy az MFB egyébként üveggyöngyöket is adhat ezeknek a cégeknek, hiszen most már nemcsak három, de akár hat évre is nyújthat hitelt; ez nyilvánvalóan mindenkinek nagyobb mozgásteret ad ebben a dologban. Én mégis még kettő dologra szeretném felhívni a figyelmet, azonkívül, hogy tényleg még egyszer hangsúlyozzuk ezt ki, mert nagyonnagyon fontos: ez egy biankó csekk. A következő törvénynél, a vagyontörvény tárgyalásánál fogok arról majd hosszabban beszélni, de itt is csak megemlítem: Európa meg a másik irányba halad. Európában most a Junckeralap, a 13. cikkely egész egyszerűen kimondja - és itt is volt egy megbeszélés Jyrki Katai nen biztos úrral , hogy csak a privát szektor befektetéseit fogják finanszírozni, és azt is tudjuk, hogy a Junckeralapnak legalább a 80 százalékát infrastrukturális fejlesztésre fogják fordítani. Erre önök még nem adtak választ, erre részletesebben a köv etkező törvény tárgyalásánál fogok majd kitérni. Még egy kérdés, amit viszont az államtitkár asszonytól szeretnék megkérdezni, úgy gondolom, fontos. Azt látjuk, hogy a vagyonszerzés esetén mi a helyzet, és nem örülünk neki, mert mi úgy gondoljuk, hogy az á llamnak ott van szerepe, ahol a piaci szereplőknek nincs, az államnak ott kellene szolgáltatni, ahol a piaci szereplők nem szolgáltatnak: az egészségügyben, az oktatásügyben és a szociális szférában. Úgy gondoljuk, hogy itt az önök kormányának komoly lemar adása van, az önök kormánya Magyarország kft.t és cégportfóliót épít, most éppen egyébként ezt egyetlenegy szem miniszterre fogják majd rábízni. Gondolom, ez valamilyenfajta hatalmi harcokat is jelent, de ez az önök problémája, ez nem a parlament ügye. Em ellett viszont azt szeretném megkérdezni az államtitkár asszonytól, hogy mi a helyzet ezekkel a vagyonelemekkel. Utána értékesítésre kerülnek? Arról hogyan kell dönteni? Azt tudjuk, hogyan kerül be ebbe a körbe, de azt nem tudjuk, hogyan kerül ki vagy kike rülhete egyáltalán ebből a körből. Lesze reprivatizáció Magyarországon? Ha Európa és az északi félteke fejlettebb része ebbe az irányba halad, hogy magánkézben lévő vállalatok azok, amelyek közszolgáltatásokat végeznek, és ők látják el a közműszolgáltatá ssal, ingatlanpiaci értékesítéssel, bármivel a lakosokat, akkor Magyarország miért egy másik irányba fordult? Azon gondolkozunk, hogy vajon az értékesítés is egy ember kezébe kerülhete.
