Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
4641 Tisztelt Országgyűlés! Az látszik, hogy egyelőre a kormány úgy tesz, mintha nem látná, hogy az uniós források jelentik ma talán a legnagyobb korrupciós kockázatot. A különböző k utatások azt mutatják ki, hogy Magyarországon az uniós források korrupciós kockázata 8 százalékkal magasabb, mint a nemzeti források kockázata. A korrupt módon odaítélt uniós forrásokból finanszírozott közbeszerzések nagysága Magyarországon a 20092012es években átlagosan a GDP 1,15 százalékára tehető. Ezek szerint évente 335 milliárd forint, azaz négy év alatt 1340 milliárd forint uniós forrás elköltésére kerülhetett sor korrupt módon. Tehát ennyi az az összeg, ami nem a magyar nemzetgazdaságot gazdagítot ta, nem a magyar nemzetgazdaságot fűtötte, hanem bizonyos családok gazdaságát. A rendszerváltás óta a Magyar Országgyűlés immáron a negyedik közbeszerzési törvény tárgyalja, a 2010es kormányváltás óta a második közbeszerzési törvény van a Ház előtt. Ez az t is jelenti, hogy nő ezen a gazdasági jogi területen is a kiszámíthatatlanság, és a kiszámíthatatlanság, a bizonytalan jogi környezet szintén a zavarosban halászóknak kedvez. A Lehet Más a Politika már két évvel ezelőtt letett a parlament asztalára egy ki számíthatósági törvénycsomagot, hiszen a konkrét jogszabálytervezetek tartalmával egyenértékűen fontos az, hogy a gazdaságban kiszámítható viszonyok uralkodjanak. A közbeszerzés területén ráadásul ez kiemelten fontos, mert addig, amíg külön közbeszerzési s zakértőket kell alkalmazni azért, hogy a folyamatosan és áttekinthetetlenül változó joganyagból kihüvelyezzék azt, ami igazán fontos egy adott pályázatnál, az azt fogja jelenteni, hogy teljesen ellenőrizhetetlen az, hogy a közpénzek mennyire korrekt módon kerülnek elköltésre. (15.30) Az LMP azt tudja mondani, hogy Magyarországon legkésőbb 2018tól egy olyan jogalkotásra van szükség, amely a gazdaságban a gazdaság szereplői számára kiszámíthatóságot teremt. Szakítunk a salátajogalkotással, és alapvető gazda sági jogi törvényeket meghatározott időn belül nem lehet újra változtatni. Azt is lehet látni, hogy az új közbeszerzési törvényjavaslat is azon a pályán mozog, mint az eddigi: tágra nyitja a rendeleti kormányzás lehetőségét. És igen, továbbra is fennmarad az a közbeszerzési rendszer, amelyik Magyarországot a közbeszerzési tanácsadók mennyországává varázsolja, hiszen az állandó változások miatt óriási a kereslet rájuk, több eljárásnál előírás az alkalmazásuk, miközben az ő kiválasztásukra nem vonatkozik semm ilyen szabály. Pont a közbeszerzési tanácsadókat nem kell közbeszereztetni. Ha valami a korrupció, a visszaélések melegágya a magyar közbeszerzési jogban, az pontosan a közbeszerzési tanácsadók piaca. És hát új és szintén kétséges eljárá srend, ami a törvényjavaslatban szerepel, ez az úgynevezett innovációs partnerség. Miről beszélünk? Innovatív csatornázások fognak innovatív utakkal épülni, természetesen innovatív szökőkutakkal és innovatív térkövekkel. Az elmúlt évek alapján, azt gondolo m, hogy nagyjából ez következik ennek a törvénynek a szelleméből. Folytatódni fog az, hogy a zavarosban fognak halászni sokan, hiszen ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a törvényjavaslatban van egy új kizárási ok, nevezetesen, a jogosulatlan adatszerz és gyanújával, tehát nincs bizonyítás, már gyanúval bárkit ki lehet zárni, és ez tág teret enged az eljárások manipulálására. Tág teret enged arra, hogy személyre szabott pályázatokat lehessen csinálni, elég csak gyanúba keverni, megvádolni egy versenyzőt, és máris személyre lehet szabni az egész eljárást. Tisztelt Országgyűlés! Az egyszerű emberek annyit látnak, hogy miközben a pénzbeszedésnél a magyar állam rendkívül hatékony informatikai rendszert alkalmaz, gondoljunk csak az online pénztárgépekre, a pén zelköltés már ennél sokkal átláthatatlanabb. Magyarország akkor lesz egy élhető hely, ha a pénzbeszedésre és a pénz elköltésére egyaránt korrekt informatikai rendszerek és átlátható szabályok, átlátható szabályrendszerek fognak vonatkozni. Jelenleg az egys zerű vállalkozó annyit lát, hogy akkor, amikor pénzbehajtásról van szó, a NAV a legmodernebb technikai eszközökkel támad, amikor pénzelköltésről van szó, hirtelen lefagynak azok a honlapok, hirtelen kereshetetlenné válnak azok az adatok, amikkel nyomon leh etne követni a közpénzek útját.
