Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
4642 A Lehet Más a Politika már zászlóbontásakor, első közpolitikai programjaként 2008ban közzétette az antikorrupciós 12 pontját. Az a meggyőződésünk, hogy garanciát kell adni a magyar embereknek, a magyar adófizetőknek arra, h ogy függetlenül attól, hogy melyik párt kormányoz ebben az országban, függetlenül attól, hogy ki irányít egy önkormányzatot, függetlenül attól, hogy az, aki a miniszteri vagy polgármesteri székben ül, tisztességes vagy tisztességtelen, legyenek olyan szabá lyok, amik megóvják a magyar emberek pénzét, vagyonát. Ne egyes döntéshozók tisztességében kelljen bízni, hanem világos, egyértelmű garanciális szabályok akadályozzák meg a közpénzek lenyúlását! Az elmúlt öt évben hat önálló indítványt terjesztettünk elő a közbeszerzési törvény módosítására annak érdekében, hogy garanciát adjunk a magyar embereknek arra, hogy a rendszerszintű korrupciót meg lehessen szüntetni, vissza lehessen metszeni. Az egyik ilyen önálló indítvány a Tiborczügy kapcsán született. Egy oly an törvénycsomagot terjesztettünk a Ház elé karácsonykor, amelyik egyrészt kizárná azt, hogy ugyanaz a gazdasági érdekkör ott settenkedjen a kiírónál, az ajánlatkérőnél, a pályázati dokumentáció műszaki tartalmának meghatározásánál, és a másik oldalon pedi g ugyanez az érdekeltségi kör véletlenül nyertesként jöjjön ki a pályázatból. És igen, ez az a törvényjavaslat, a lex Tiborcz, aminek mentén szeretnénk elérni azt, hogy az ajánlatkérő intézmény vezetője soha ne kerülhessen gyanúba, hogy az ő hozzátartozóir a van kiírva egy pályázat. Ennek a javaslatnak a támogatására tett ígéretet Magyarország miniszterelnöke két héttel ezelőtt. A következő javaslat, amit tettünk, az a gazdasági érdekérvényesítés átláthatóságáról szól, arról, hogy a jövőben Magyarországon - jegyzem meg nemcsak közbeszerzésnél, hanem állami földbérleteknél, koncessziónál, uniós források felhasználásánál is legyen érvényességi feltétel az, hogy a pályázati határidő elteltét követően valamennyi versengő ajánlat, majd ezt követően valamennyi sze rződéses dokumentáció legyen nyilvános. Magyarul, ha a pályázati határidő elteltét követően nem világosan összehasonlítható és hozzáférhető bármely pályázati dokumentáció, illetve kiírási dokumentáció, az vezessen a közbeszerzés alapján a megkötött szerződ és polgári jogi érvénytelenségéhez. Harmadrészt, több rendben követeltük Magyarország offshorementesítését, hogy seprűzzük ki az offshorelovagokat. Mi olyan szabályokat szeretnénk bevezetni, hogy a közbeszerzések környékéről is, még az alvállalkozók közü l is seperjük ki azokat a cégeket, amelyekben bármilyen módon offshoreérdekeltség van. Negyedrészt, az LMP indítványt tett arra, ezt tárgysorozatba is vette a kétharmados többség, de soha nem került napirendre, hogy az alvállalkozói háló teljes egészében legyen a közbeszerzések terén átlátható. Ötödrészt, egy zuglói botrány kapcsán 2013ban javaslatot terjesztettünk elő a munkavállalók védelmében, hogy amennyiben az ajánlatkérő rosszul választja ki a pályázaton nyertes céget, nem gondos gazda módjára jár e l, és a láncolat végén az egyszerű kisvállalkozó, az egyszerű melós azon szorong, hogy hogyan fizesse ki a számláját, mert véletlenül a pályázaton nyertes cég be talált dőlni úgymond a teljesítés közben, akkor bizony a kiíró feleljen ezeknek a melósoknak, ezeknek a kisvállalkozásoknak a jogos jussáért. Hatodrészt, törvényjavaslatot nyújtottunk be a gyorsított eljárások körének szűkítésére is. A hat javaslatban az is közös, hogy egyik sem köszön vissza a jelenlegi törvényjavaslatban. Más dolgok viszont vissz aköszönnek, illetve aggodalomra adnak okot. Ilyen például az, hogy a jelenlegi törvényjavaslat 150 millió forintról 500 millió forintra növeli, vagyis több mint megháromszorozza azon építési beruházások értékét, amelyek esetében nyílt verseny és hirdetmény közzététele nélkül lehet a megrendelést odaítélni. Ráadásul ebben a körben még további könnyítéseket is bevezet, az ajánlattételi határidő tartamára vonatkozó előírások nem alkalmazhatóak, az ajánlatkérő nem köteles alkalmassági követelményt előírni, és a szerződéskötési moratórium is öt napra bővül. Nem vet számot a törvényjavaslat a tárgyalásos eljárás kockázataival, akkor is, ha a nyílt vagy meghívásos pályázat szabálytalan vagy elfogadhatatlan ajánlatot eredményez, akkor is már a
