Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4625 Budapesti Kommunikációs Főiskolának ítélt 77,5 millió forintos oktatási program; és a 85ös számú főút Enese települést el kerülő szakaszánál négyszer elszámolt ásatás. És még lehetne sorolni tovább. A 16 pályázat mind hasonló okok miatt bukott el az elmúlt időszakban. Az észrevételek között elképesztő referenciák, túl szűk határidők, utólag korrigált értékek kerültek elő. Min den harmadik pályázat szabálytalannak bizonyult. Az 55 általuk vizsgált projektből 20 zárult le úgy, hogy már teljesen el is készültek, mindent ki is fizettek. A 20 beruházásból 11 esetében legalább 15 százalékkal túllépték a tervezett költségeket, de anny ira, hogy az átlagos túlköltekezés 46 százalék volt. Tisztelt Országgyűlés! Egy jól működő gazdaságban a közbeszerzés nagyon fontos, a törvény kijelöli, hogyan pályáztassa meg az állam a munkára vagy a szolgáltatásra jelentkezőket. A hazai közbeszerzési jo gszabályi környezet alapvetően megfelel az uniós irányelveknek, a jogalkalmazás terén azonban komoly problémák merültek fel az elmúlt időszakban. Az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodásban az szerepel, hogy az uniós források felhasználásána k előfeltételeként meghatározott, közbeszerzések működésére vonatkozó követelményeket Magyarország nem teljesíti, ezért intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közbeszerzési rendszer megfelelően működjön. Az új operatív programok brüsszeli elfoga dásának egyik feltétele volt a közbeszerzési szabályok megújítása. A kormány tavaly novemberben jelentette be, hogy új közbeszerzési törvény készül, amellyel gyorsabb, egyszerűbb és jogszerűbb lehet az eljárások lebonyolítása. A közbeszerzési eljárásokról szóló jogszabálytervezet stratégiai célok elősegítésére hivatkozik, fontos szempontként említi, hogy a közbeszerzések jelentős hányada európai uniós források felhasználásával valósul meg - évi átlagban mintegy 1300 milliárd forint, tavaly és tavalyelőtt ez az összeg 2300 milliárd forint volt , így illeszkednie kell három EUs, 2014ben elfogadott irányelvhez. Az EUtagállamoknak az új uniós közbeszerzési irányelveket fő szabály szerint legkésőbb 2016. április 18ig, az elektronikus közbeszerzésekre vonatko zó részeket a központosított ajánlatkérő szervezetek esetében 2017. április 18ig, valamennyi ajánlatkérőre vonatkozóan 2018. október 18áig kell átültetniük jogrendjükbe. Az uniós irányelvvel összhangban a magyar törvényjavaslat is tovább egyszerűsítené a z eljárásokat, csökkentené az adminisztrációs terheket. Többek között az ajánlattevőknek alkalmasságuk igazolásához elegendő lenne nyilatkozatot tenni, csak a nyertesnek kell majd a szükséges hatósági vagy harmadik fél által kibocsátott igazolásokat benyúj tani. Kötelező lesz az ingyenes elektronikusan elérhető tenderdokumentáció, a beszerzés 75 százalékának megfelelő értékű referencia, illetve a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel igazolása kérhető a jövőben az ajánlattevőtől, a referenciák körében érvén yesíteni kell a műszaki egyenértékűség követelményét is. A valódi társadalmi egyeztetés nélkül a parlament elé került új közbeszerzési törvényjavaslat nem fog segíteni a verseny fokozásában, nem fogja elősegíteni, hogy több ajánlat érkezzen a felhívásokra, vagy hogy bővüljön a nyertesek köre, és hatékonyabbá váljanak ezáltal a közbeszerzések. Az új szabályozásban csökkennek az ajánlattételi határidők, például a nyílt eljárásnál 35 napra, amely elektronikus benyújtás esetén 30 napra rövidíthető, kivételesen, sürgősség esetében pedig lehetőség lesz gyorsított eljárást is alkalmazni 15 napos ajánlattételi határidővel. A javaslat eltörli az évtizedek óta jól bevált legalacsonyabb ár és az összességében legelőnyösebb ajánlat szerinti értékelést. A továbbiakban a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlat helyett a gazdaságilag, társadalmilag vagy éppen környezetvédelmi szempontból előnyösebb ajánlat elfogadását ösztönzik. A vonatkozó szabályok nehezen értelmezhetők közigazgatási szakértelem hiányában, vélelmezzük, hog y alkalmazásukhoz is elengedhetetlen lesz a közgazdász szakértő igénybevétele, ami további terheket ró majd az ajánlatkérőre.
