Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4626 Nem derül ki a javaslatból az sem, hogy mi a különbség a legalacsonyabb ár és a legalacsonyabb költség között. A legalacsonyabb ár szempontjának alkalmazása feltételekhez kötött, amely feltétel megítélésünk szerint értelmezhetetlen. Ráadásul bizonyos esetekben teljesen kizárásra került ezen értékelési szempont alkalmazása. Álláspontunk szerint sérül ezzel a hatékony és felelős közpén zfelhasználás alapelve. Kifogásoljuk továbbá a fő szabályként alkalmazandó legjobb árérték arány szempontját, mivel az alapvetően minőségi, környezetvédelmi, szociális szempontokat vesz figyelembe, amely az eddigi tapasztalatok alapján visszaélésekhez vez ethet, így növeli a korrupció kockázatát. A kifogásolt rendelkezéseket alapvetően megfontolatlannak és teljességgel indokolatlannak tartjuk. Korlátozás nélkül módosíthatók lennének a közbeszerzési szerződések nem jelentős változások esetében, továbbá ha a módosítás értéke nem éri el az uniós értékhatárokat és a szolgáltatási, árubeszerzési szerződések eredeti értékének 5 százalékát, építési beruházásoknál a 10 százalékát. A javaslat szerint elő kellene írni az ajánlattétel során értékelt követelmények telje sülésének szigorú ellenőrzését és igazolását az ajánlatkérő számára, elmaradás esetén szigorú szankciókat alkalmaznának. A benyújtott közbeszerzési törvényjavaslat azonban az Európai Bizottság szerint is túl sok kiskaput hagy. A közbeszerzésekkel foglalkoz ó szakembereknek is az a véleménye, hogy a törvény több ponton aggályos. Például a kizárási ok megjelölésénél szinte felhatalmazza a kiírókat, hogy a továbbiakban azt zárjanak ki, akit csak akarnak. A befolyásolás vagy információszerzés megkísérlésének bün tetése számos kérdést vet fel. Ha nem állapít meg bűncselekményt a bíróság, akkor honnan derül ki biztosan, hogy a kísérlet megtörtént; hogyan lehet egy kísérletet egyáltalán definiálni; hogyan lehet alátámasztani valamit, amit az egyik fél nyilván vitatni fog? Nem világos a tiltott információszerzési kísérlet sem. Ezzel a lépéssel a pályázatok kiírója akkor is kizárhat egy jelentkezőt a versenyjogi törvény megsértése miatt, ha erről nincs hivatalos ítélet. Vagyis a gyanú megfogalmazása is elég lesz a kizár áshoz. (14.20) Megjelenik a törvényben egy új jogintézmény, az öntisztázás. Azaz aki úgy érzi, hogy olyanért zárták ki, ami az aktuális pályázatot nem befolyásolná, az kaphat esélyt arra, hogy mégse zárjá k ki. Ezzel azonban azt is lehet mondani, hogy az új közbeszerzési törvény lehetőséget ad arra, hogy könnyen ki lehessen zárni valakit, és könnyen vissza lehessen venni egy kizártat, akár szubjektív szempontok alapján. Ezek szerint a sok bonyolult szabályt felül lehet bírálni, ha azt a pályázatot kiíró állami szerv vagy a Közbeszerzési Hatóság nagyon akarja. A rendelkezés a szabályozatlansága okán eleve aggályos. A legnagyobb aggályt azonban megítélésünk szerint az jelenti, hogy a kifogásolt rendelkezés alk almazásával adott esetben felül lehet írni egy jogerős hatósági vagy bírósági döntést, ami nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság alapelvét. A bírósági ítéletekhez fűződő jogerőhatás az alkotmány által védett jogbiztonság alapvető eszköze, ezáltal érhető el, h ogy az ítéletek a jogvitát véglegesen lezárják, és kerülhető el, hogy ugyanabban az ügyben eltérő ítéletek szülessenek. A jogerős bírósági megállapításokat mindenki köteles tényként elfogadni; ez a jogerő legfontosabb hatása. Ezzel szemben a javaslat olyan hatáskört delegál a hatóságnak, amellyel az felülírhat jogerős ítéleteket vagy jogerős határozatokat, ráadásul egy szabályozatlan eljárás alkalmazásával. Álláspontunk szerint ezzel totálisan sérül a jogbiztonság. Megítélésünk szerint az öntisztázás intézm énye teljességgel indokolatlan, bevezetése a versenyt egyáltalán nem bővítené az érintettek jól meghatározható körére vagy számára figyelemmel. A törvényjavaslattal kapcsolatban azonban nem csak ezek a gondok. Az elbírálás és az alkalmasság körén kívül is találunk nehezen értelmezhető szabályokat és fogalmakat, amelyek például az eljárás előkészítésénél és az előzetes piaci konzultáció egymással való kapcsolatánál
