Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
4617 4 millió 200 ezer legálisan foglalkoztatott honfitársunkból 1 millió állami alkalmazott, akiknek nyilván nem a száma a probléma, hiszen ezekről az emberekről is felelősséggel gondoskodnunk kell, hanem sokkal inkább az az á llami bürokrácia és munkamennyiség, amivel időnként nem megkönnyítik, hanem megterhelik az ember életét a születésétől egészen a haláláig. Tehát a kormány elszánt abban, hogy a bürokrácia csökkentése érdekében lépéseket tesz. Három olyan pont van, ami a tá rsadalmi partnerekkel történt tárgyalások után egyértelműen beazonosítható. Az egyik ilyen pont az európai uniós források felhasználásának bürokráciája, amiben csökkenteni kell. A másik az adóeljárás kérdése. Az Országgyűlés el fogja fogadni, parlamenti ké pviselők el fogjuk fogadni, hogy mennyi adót fogunk fizetni a következő esztendőben, de arról még nagy vita lesz a kormány tervei szerint az ország házában, hogy milyen módszerrel és milyen rendben fogadjuk el. Kicsit távol kerültünk a söralátétes adóbeval lás világától. Az OECDjelentés szerint a magyar vállalkozások számára kifejezett hátrányt jelent és az üzleti környezet szempontjából kifejezetten káros, hogy egy komolyabb vállalkozásnak mennyit kell az adóbevallással és az adófizetés bürokráciájával fog lalkozni. Egészen megdöbbentő számok vannak, hogy hány órára kell fölvenni és hány órában kell foglalkoztatni alkalmazottakat csak arra, hogy egy cég adóbevallását meg tudják csinálni, és ez az üzleti környezetben, illetve a hatékonyságban mekkora versenyh átrányt jelent egyébként Magyarország számára. Riasztó adatok is vannak. Ezért az adóeljárásban megnyilvánuló bürokráciához hozzá kell nyúlni. A harmadik ilyen terület pedig az építésügy. Tehát a közbeszerzések európai uniós forrásainak bürokráciája, termé szetesen, ahogy az előbb említettem, az adóeljárás és az építésügy, amit mindenféleképpen elő fogunk rángatni, és még az idén az Országgyűlés számára számos javaslatot fogunk tenni annak érdekében, hogy a bürokrácia csökkenthető legyen. Egy olyan világban nem érthető ez a folyamat, ahol a digitális állam és az elektronikus ügyintézés lenne a legfontosabb majd a közbeszerzéseknél is. Az Európai Bizottság két döntést hozott. Az egyik, hogy 2016ig be kell vezetni az új európai uniós közbeszerzési irányelvet, és 2018ra pedig elektronikus közbeszerzésnek kell lennie minden tagországban. Magyarország törekszik arra, hogy 2015. november 1jével bevezesse az új közbeszerzési irányelvet, és én azt szeretném, ha még az idén, a kollégáim ennél jóval pesszimistábbak, legkésőbb jövő év első felében az elektronikus közbeszerzést be kell vezetni. Az elektronikus közbeszerzés meg fogja oldani a nyilvánosság problémáját, meg fogja oldani a számonkérhetőség, visszakereshetőség, átláthatóság kérdését, hiszen minden adat rögzí tésre kerül, minden csuklómozdulat rögzítésre kerül, minden elkövetett vagy el nem követett papírcsere rögzítésre kerül. Tehát az a fajta barkácsolás, ami egyegy közbeszerzési eljárásnál az elmúlt tíz évben előfordulhatott - nem mondom, hogy előfordult; e lőfordulhatott , ez a fajta csehszlovák barkácsolás véleményem szerint az elektronikus ügyintézéssel kizárásra kerül. Nem szerettem volna senkit sem megsérteni érzékenységében. (Apáti István közbeszól. - Nagy zaj. - Az elnök csenget.) Bocsánat, az online médiából merítettem a fogalmat, elnézést kérek; ezt a leiratban igyekszem majd korrigálni, a jegyzőkönyvben. (Derültség.) A házszabály szerint erre minden országgyűlési képviselőnek joga van, ha jól emlékeszem. (Gyöngyösi Márton: Ezt a szocialisták értékel ik.) Nos, szeretném folytatni, ha ezt megengedik képviselőtársaim. Ugye, kétségtelen, hogy amióta európai uniós forrásokat költünk, azóta az Európai Bizottság minden esztendőben tett az Európai Unió közbeszerzési intézményrendszerének magyarországi érvénye sülésével kapcsolatban jelzéseket. Ennek a jelzésnek mindig két ága van. Az egyik az, hogy Magyarország hibátlanul érvényesíti az európai uniós irányelvek átvételét. (13.40) Tehát ma Magyarországon olyan közbeszerzési szabályok és intézményrendszer van, am ely az Európai Unió jogának teljes egészében megfelel, azonban a gyakorlati alkalmazás kapcsán az elmúlt
