Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A közbeszerzésekről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója:
4618 tíz évnek nem volt olyan esztendeje, amikor kritika megfogalmazására ne került volna sor. Ezt csak azért mondom, mert bőven van tanulságunk arra nézvés t, hogy mi az, amin változtatnunk kell. Szeretném jelezni azt, hogy széles körű társadalmi egyeztetés, mintegy kétéves előkészítő munka után hozzuk ide a közbeszerzési törvény javaslatát. Az Építész Kamara, Mérnöki Kamara, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara , az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága és - ahogy az előbb említettem - jó néhány európai bizottsági észrevétel és állampolgári kezdeményezés után kerül az Országgyűlés elé a javaslat, amelynek a l egfontosabb célja az, hogy az egyszerű, átlátható, verseny irányába ható, természetesen patrióta értékeket képviselő közbeszerzési törvény alkalmas legyen a gazdasági növekedés biztosítására. Miért forszíroztam azt, amit eddig mondtam a fejlesztési pénzekr ől, az OECDjelentésről, az átláthatóságról és a bürokráciáról? Mert ezekből a részekből szerezhetünk olyan versenyképességi előnyt, ami Magyarország számára gazdasági növekedési feltétel lehet. Nagyon sok versenyképességi előnyt már, úgy gondolom, az elmú lt négy esztendőben kimerítettünk. Nem véletlenül javultak a számaink és az ország gazdasági megítélése, de vannak még a bürokráciában, az üzleti környezetben, a közbeszerzési törvényben versenyképességi lehetőségek, amelyek minden közgazdász pártállástól független, egybevágó véleménye szerint növelhetik az ország gazdasági mozgásterét. Nagyon fontosnak gondolom, hogy a gazdaság élénkítése kis- és középvállalkozásokra kell vonatkozzon. Ha az európai uniós forrásokról vagy a hazai forrásokról beszélek, akkor mégiscsak a költségvetésnek és az európai uniós pénzek költésének is egy nagyon fontos célja, hogy az a pénz, ami az önök döntése alapján a végrehajtó hatalom által elköltésre kerül Magyarországon, lehetőség szerint magyar vállalkozásokhoz kerüljön. Nem h allottam még olyan parlamenti felszólalást egykét szubtrópusi megjegyzéstől eltekintve, amely vitatná annak a legitimitását, hogy ma Magyarországon a kis- és középvállalkozói szektor támogatására és a magyar vállalati szektor támogatására van szükség. Ebb en nem volt eddig vita az Országgyűlésben. Technikai eszközökkel az Európai Unió által kijelölt határok között megpróbálja ezt a törvényjavaslat megvalósítani hosszú egyeztetési folyamatot követően, tehát a vállalkozókkal, a kis- és középvállalkozókkal val ó egyeztetést követően. Tehát azt tudom önöknek mondani, hogy a javaslat elfogadása esetén a vállalkozások, a magyar vállalkozások több lehetőséghez jutnak. Én riasztónak tartom azokat a csak részben nyilvánosságra került koncentrációvizsgálatokat, amelyek arról szólnak, hogy a magasépítés területén vagy a mélyépítés területén a külföldi vállalatok Magyarországon az elmúlt hét esztendőben az európai uniós forrásokból mennyit részesültek. Kétharmadát a magasépítésnek és a mélyépítésnek külföldi vállalatok ka pták meg, tehát külföldi érdekkörben, tulajdonban lévő vállalatok kapták meg, a kormány különböző törekvései ellenére is Magyarországon. Ez az útépítésre maximálisan igaz az elmúlt hét évet illetően, megállja a helyét a mélyépítés különböző ágazataiban és a magasépítésben is. Ezt a tendenciát természetesen az európai irányelv nem biztos, hogy megtöri, mert az Európai Bizottsággal kapcsolatban ne legyenek illúzióik, az előbb említett nagyon befolyásos gazdasági csoportok, nagyvállalatok az Európai Unió forrá sait követik, és nyilvánvalóan szempontjaikat, értékeiket egyébként az Európai Unió alapjoga jegyében a tőke szabad áramlása, a diszkriminációsemlegesség, a versenykorlátozás tilalma tekintetében érvényesíteni is fogják. Tehát nagyon nehéz megtalálni azt a vékony mezsgyét, amikor az ember alkalmazza a kötelező európai jogot, ugyanakkor patrióta ember lévén, az országnak és a hazájának is vállaltan próbál kedvezni a kis- és közepes vállalkozások helyzetbe hozásával részben azért, mert nem az a célunk, hogy e z a pénz átfolyjon csak az országban, hanem az a célunk, hogy ez a pénz itt maradjon az országban, és itt hasznosuljon. Szeretném azt is elmondani, hogy elismerte az Európai Bizottság azt, hogy a törvény célja a verseny fokozása, a transzparencia növelése, az eljárások egyszerűsítése, az adminisztratív terhek, az adminisztrációs terhek csökkentése. Szeretném azt mondani a tisztelt Háznak az expozé jegyében, hogy teljesen új alapokra fogjuk helyezni a közbeszerzési törvényt és az intézményrendszert. Ez azt
