Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 9. kedd (82. szám) - A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javas... - ELNÖK: - L. SIMON LÁSZLÓ, a Miniszterelnökség államtitkára:
4580 A rendelet által létrehozott és a törvényjavaslat vonatkozó kisegítő rendelkezéseivel a magyar jogrendszerbe plasztikusan illeszkedő új szabályozás az európai polgárok számára a hagyatéki ügyek gyorsabb és költségkímélőbb elintézését eredményezi. A törvényjavaslat tehát újabb lépést tesz az elektronikus kommunikáció minél szélesebb körű megteremtése érdekében is, amikor 2015. július 1j étől a polgári perrendtartás rendszerében az elektronikus kapcsolattartást lehetővé teszi mind a jogi képviselővel, mind a jogi képviselő nélkül eljáró felek tekintetében és immár a polgári per minden szakaszában. 2016. január 1jétől kötelezően írja elő a z elektronikus kommunikációt, ideértve a bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatósággal történő kapcsolattartását is. A törvényjavaslat elfogadása a közjegyzői feladatok jelentős részét kitevő közjegyzői tevékenységeket polg ári nemperes eljárásként szabályozza majd, ezáltal számottevő mértékben hozzájárul a közjegyzői törvény reformjához. Kiemelt helyet foglal el ezen eljárások között az okiratszerkesztési eljárás, ami a törvényjavaslat értelmében a jövő évben kérelemre indul , annak érdekében, hogy erősítse az ügyfelek irányában az eljárás hatósági jellegét, valamint lehetővé tegye annak bizonyítását, hogy a közjegyző és az ügyfél közötti eljárási, azaz közjogi viszony, jogviszony mikor és milyen tartalommal jött létre. Megúju lnak a közjegyzői iroda átalakulására vonatkozó szabályok is, lehetővé téve, hogy ha a közjegyző szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével vagy a felmentésével megszűnik, a meglévő irodai infrastruktúra felhasználásával korlátolt felelő sségű társaság keretében vállalkozási tevékenységet folytasson tovább. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény tekintetében a törvényjavaslat számos olyan kisebb módosítást tartalmaz, ami az igazságügyi alkalmazottak foglalkozt atását, munkaszervezését segíti elő. Az egyik legfontosabb újítása emellett, hogy az igazságügyi alkalmazotti életpálya tekintetében a bírósági fogalmazók és bírósági titkárok, ezzel párhuzamosan az ügyészségi fogalmazók és alügyészek részére 10 százalékos mértékű munkaköri pótlékot vezet be 2015. július 1jétől. Nem vitatom, hogy mindaz, amit Bárándy képviselőtársam ezzel kapcsolatban fölvetett, ne lenne fontos, és ne kellene ezt a kérdést a későbbiekben rendezni. De a mi megítélésünk szerint nem ennek a t örvénynek a keretében, ahogyan egyébként a közszférában más területeken is az életpályamodellek kísérletet tesznek a bérrendezésre. Ezzel részben Schiffer képviselőtársamnak is válaszolok, ez természetesen itt, ebben az esetben is jogos fölvetés. Persze Bá rándy képviselőtársam és Schiffer képviselőtársam is a jelenlegi törvény keretein túlmutatóan szólt hozzá a problémához. Bárándy képviselőtársam éppen a miniszteriális vezetők fizetését hozta példaként, hogy előfordulhat a jelenlegi rendszerben olyan is, h ogy egy minisztériumon belül nem a miniszteré a legmagasabb fizetés. Én ennél nagyobb problémának érzem azt, hogy háttérintézmények, állami cégek vezetői sokszorosát kereshetik, mint az ő munkájukat felügyelő államtitkár vagy miniszter (Dr. Bárándy Gergely : Igen. Ez így van. Egyetértek.) , miközben egyébként a kontroll és az átláthatóság jóval kisebb, mint egy miniszter, tehát egy politikus esetében mind a vagyonnyilatkozat, mind a nemzetbiztonsági átláthatóság és a többi tekintetében. Ez egy olyan kérdés, a mit a későbbiekben rendezni kell, bár ön is tudja, hogy ez politikailag rendkívül sikamlós terep, hiszen a nyilvánosság rendkívül érzékeny a politikusok fizetésével kapcsolatosan. Ugyanakkor Schiffer képviselőtársamnak felvetése is ehhez a témá hoz kapcsolódott, nevezetesen a közszférában nem vezetői tisztséget betöltő személyek bérrendezése. Még egyszer mondom, azt gondolom, ez nem tartozik szorosan a törvényjavaslathoz, bár ebből a problémából kiindulva, amit Bárándy képviselőtársam is mondott, hogy előfordulhat egyes esetekben olyan is, hogy egy bírósági titkár fizetése azonos mértékű lesz a 10 százalékos munkaköri pótlék bevezetésével, mint egy frissen kinevezett vagy egypár éve már bíróként dolgozó munkatársé, de amiről Schiffer képviselőtárs am beszélt, az már egy ennél szélesebb, nem ennek a jogszabálynak a keretei között megoldandó probléma. A vita során kiderült, hogy képviselőtársaim a törvényjavaslattal elérni kívánt célokkal, különösen a jogharmonizációs kérdésekkel, mint ahogy azt Gyüre képviselőtársam is kifejtette,
