Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 8. hétfő (81. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
4526 emellett tört lándzsát a jogalkotó, és a sok előkészületi magatartás közül pont a felhívást kívánja szankcionálni. Megjegyzem, hogy egy picit ki lehetne bővíteni akár ezt a kört, mert ha a felhívás bűncselekmény, akkor, mondjuk, a közös elkövetésben való megállapodás mint előkészületi magatartás miért nem lehet az. Itt talán szerencsésebb lenne, ha már előkészületet szankcionálunk, akkor a teljes spektrumot bevonni a szabályo zási körbe; azonban csak úgy, hogy enyhébb megítélésű szabályként kodifikáljuk, mint a tettesi befejezett magatartást. A büntetőjogban én nem tudok olyan paragrafusról, olyan törvényhelyről, ahol befejezett tettesi magatartást és bármelyik előkészületi mag atartást azonos módon szabályoznának. És mivel itt a büntetési tételnek valójában olyan nagyon nagy jelentősége azért nincs, mert ha egy három évig vagy egy egy évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetek valakit, akkor valószínűleg a bíró - főleg akkor, h a nem halmazati cselekményként bírálják el, akkor nyilván egészen másként esik a latba, vagy nem visszaesőként követi el valaki - nem fog kiszabni végrehajtandó szabadságvesztést. Éppen ezért szerintem itt kár megtörni a büntetőjog dogmatikáját. A Btk.ban , ahogy elmondtam a bizottsági ülésen, külön szakasz rendelkezik arról, hogy kísérlet és előkészület esetén különös méltánylást érdemlő módon akár a kétszeres enyhítésre, úgynevezett kétszeres leszállásra is lehetőség van a büntetés kiszabásakor. A büntető jog nagyon egyértelművé teszi, hogy az előkészületi magatartást egészen másként kívánja szankcionálni, más súlyt ad ennek, mint a befejezett bűncselekménynek. Éppen ezért én azt mondom, az nem jogpolitikai kérdés, hogy együtt kívánom ezt szabályozni. Állam titkár úr, tudja, mikor lett volna ez jogpolitikai kérdés? Ha az új Btk.t úgy alkotják meg, hogy elvi szinten azt mondják, hogy az előkészületi magatartás egy sorba kell hogy essen a befejezett bűncselekménnyel. Azt gondolom, hogy minden eddigi büntetőjogfejlődésnek ellentmondana, de ettől függetlenül akkor ez egy elvi kérdés lett volna. Most viszont azt gondolom, hogy ha ezt az elvi lépést nem tették meg, akkor ez nem más, mint egy egyszerű kodifikációs hiba. Azért nem értem a kormány elzárkózását ebben a kérdésben, mert alapvetően az ellenzéki pártok pont nem a jogpolitikai részét támadják ennek, hanem azt mondják, hogy a szankcionálás lehetséges, csak válasszunk hozzá egy másik technikát. Egy dolgot még érdemes lenne kiemelni, hogy vajon vane szükség a rra, és folyosói beszélgetések során jutottunk többen is erre az álláspontra, hogy valójában vane értelme a felhívás szankcionálásának, mert meglehetősen ritka az, amikor valakit majd felhívásért kell büntetni és nem a tiltott szerencsejáték szervezéséért . Ugyanis az, aki tiltott szerencsejátékot szervez, annak része, hogy felhívást tesz közzé vagy teszi meg ezt személyesen arra, hogy az ilyen játékban mások vegyenek részt. Tehát itt a felhívás úgy nézhet ki, hogy a hatóságok nagyon időben kapcsolnak, és m ég akkor lekapcsolják a szerencsejáték szervezőjét, amikor még csak az előkészületi stádiumban van a cselekmény, vagy a szerencsejáték szervezője nem azonos azzal a személlyel, aki egyébként a felhívást közzéteszi vagy a felhívást megfogalmazza. Tehát nagy on kevés gyakorlati haszna lesz, azt gondolom, ennek a tényállásnak. Azt kérem államtitkár úrtól, fontolja meg még egyszer azt, hogy ne vétsünk már egy ilyen kifejezett kodifikációs hibát a Btk.ban, amikor viszonylag jó rendszere van még ennek a törvényne k, sok más törvénnyel ellentétben; akkor ne ziláljuk szét a rendszerét. Én egy dolgon csodálkozom őszintén, hogy az Igazságügyi Minisztérium munkatársai, akik egyébként a kodifikációban elvileg professzionálisak, azok ezt nem látják be, megmondom őszintén, akkor amikor - mondom még egyszer - ennek jogpolitikai jelentősége nincsen. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Most Szilágyi György képviselő úrnak adom meg a szót. SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ne m szeretnék még egyszer belemenni abba, ami a TABon már egyszer lezajlott közöttünk, és nem is szeretnék sok szót vesztegetni a tiltott
