Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 1. hétfő (80. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
4377 kormány a megelőző időszakhoz képest, hanem az is, hogy ezekben az étkezést is ingyenesen biztosítja azoknak a gyermekeknek, akiknek a családjában az egy főre e ső jövedelem a minimálbér 130 százalékának nettójánál kisebb összegű, így tehát a családok körülbelül 90 százaléka ingyenes étkezést kap, emellett pedig felmenő rendszerben immáron három évfolyamban is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő lete ltét.) ingyenesen kapják a tankönyveket, ami szintén a családok válláról vesz le terheket. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Teleki László MSZPs képviselő úr: „A gyerekszegénységről” címmel. Öné a szó, képviselő úr. TELEKI LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tovább folytatva azt a gondolatmenetet, amit már az előző felszólalásomban kifejtettem, bizony nagyon nagy a baj a gyerme kszegénység esetében és a gyermekéhezés esetében, mert a legutolsó adatok, amiket láttam, azt gondolom, mindenkit megdöbbentenek. A napokban jelent meg egy hír az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Gyermekétkeztetési Alapítvány közös felmérése alapján, ame ly egy települést mért kimondottan, egy Nógrád megyei település kisközségét, ahol még a kétezres években mintegy 8085 százalékos volt a gyermekszegénység, ma pedig 95 százalékos a gyermekszegénység. Egy tíz elemből álló alapszükségletet tartalmazó listát készítettek. Ez azt jelenti, hogy minden alapvető dolgot felmértek, és ez alapján jött ki ez a szám. Azt gondolom, lehet vitatkozni nagyon sok esetben ezekkel a dolgokkal, de nem érdemes; azért nem, mert inkább tenni kéne annak érdekében, hogy a gyermeksze génységet fel lehessen számolni. (15.30) Az én értékrendem szerint - ahogy egyébként régen is mondtam, és most is tartom azt - egyetlenegy gyermek sem éhezhet, egyetlenegy gyermek sem szabad hogy éhezzen akár a nyári, akár a téli időszakban. Örülök neki, h ogy államtitkár úr itt van, és ha reagálna, meg is köszönném neki. Amit mondott, hogy most emelkedtek az összegek, én természetesen elfogadom, viszont azt nem nagyon látom, államtitkár úr, hogy az az emelkedett összeg az általános iskolásokra és mondjuk, a z óvodai és bölcsődei ellátottakra hogy tud igazán fókuszálódni, tehát hogy tudja majd kiszolgálni. Tudjuk, hogy a bölcsődében nagyon rövid szünet van, és ott lehet látni azt, hogy talán jobban meg lesz oldva, és az óvodában is, ha ez így igaz, hogy rövide bb szünet van, viszont azt gondolom, az általános iskolásoknál jelentkeznek a problémák, és nemcsak az alsó osztályokban, hanem a felső osztályokban, akár a 8. osztályban is megjelenhetnek a problémák. Ebből adódóan én azt gondolom, hogy nemcsak számszerűs égében kell felkészülni erre a problémára, hanem a megszervezésére is. Én tudom, hogy önkormányzatok készen állnak, csak nagyon sokszor kaptuk azt a jelzést, hogy nincsen elég forrás rá - a tavalyi és tavalyelőtti években is lehetett hallani , nincsen ann yi forrás, amennyi szükséges lenne ahhoz, hogy a gyermekéhezést valamilyen szinten vissza tudjuk szorítani. Ezért azt gondolom, hogy ez nagyon fontos. Ön is említette, és én is szeretném újra ebbe a kérdésbe visszahozni a foglalkoztatást, mert nem a segély ezést, hanem a munkát kellene preferálnunk, hogy a munka alapján próbáljuk meg a megélhetést biztosítani, és akkor nem lesz szükség segélyezésre. Én ezzel tökéletesen egyetértek, viszont azt látom és azt érzékelem, hogy nincsen elég munkahely - ahogy elmon dtam az előbbi felszólalásomban , azért nincsen elég munkahely, mert a közfoglalkoztatást egy nagyon hasznos dolognak tartom, viszont nem tud kitörni az elsődleges piacra, vagy nagyon ritkán tud kitörni az a személy, aki ebbe a spirálba belekerül, mert eg yre nehezebben tud kitörni az elsődleges munkaerőpiacra. Hogy lesz ez a kérdés majd kezelve? Mert ha továbbra is azt akarjuk elérni, hogy csak a segélyezés álljon rendelkezésre, akkor nagyon nehéz ezt a kérdést jól és adekvátan kezelni.
