Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. június 1. hétfő (80. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
4378 Ezért tehát nagyon fontosnak tartanám - majd újra elmondom , amit az Európai Unió is előírt, hogy egyre jobban szűküljön az a lehetőség és az az adottság, amely csak a közmunkára, a közfoglalkoztatásra próbál meg fókuszálni. Ezért fontosnak tartanám, hogy a kormány azzal a kérdéssel foglalkozzon, hogy az elsődleges munkaerőpiacra hogy tudja eljuttatni azokat a munkavállalókat, akiket el kellene juttatni. Nagyon fontosnak tartom a szegénység kérdése kapcsán megemlíteni a romaszegénységet. Nem szeretném különválasztani, mert t eljesen mindegy számomra, és gondolom, mindenki számára, hogy roma vagy nem roma az illető, aki éhezik, egyetlenegy fontos, hogy tegyünk róla, hogy ne éhezzen, de vannak olyan romák, akik a perifériára szorultak, nekik viszont sokkal nehezebb a megélhetésü k. Említette a foglalkoztatást az előbbi kérdéskörömnél. Szeretném jelezni, államtitkár úr, hogy abból a környezetből, amiről én beszélek, nem tudnak elmenni munkát vállalni, abból a környezetből nem tudnak elmenni tanulni, abból a környezetből legfeljebb szegregált oktatásban tudnak részt venni, mert a település jómódú diákjai máshova mennek el tanulni. Ezért tehát én azt gondolom, van ebben a dologban olyan kérdés, amire nagyon korrekt választ várunk, és nemcsak a Magyar Szocialista Párt részéről, hanem a zok részéről, akik kint a szegénységben élnek, és olyan körülmények között élnek szegénységben, amely néha embertelen is. Köszönöm, és ha válaszol, azt külön megköszönöm. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót a válaszadás lehetőségével Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a lehetőséget és a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sok kérdést ér intett képviselő úr, érintette a közfoglalkoztatást, érintette a köznevelést, és érintette a szociális segélyezést. Mi továbbra is a legátfogóbb megoldásnak a munkahelyteremtést tartjuk, hiszen nyilván a gyermekek számára az a legjobb, ha szüleik adnak nek ik enni, nem pedig, ha az államon keresztül jut el hozzá napi többszöri, egészséges és megfelelő minőségű étel. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy a közfoglalkoztatásba kerüljenek be azok akár százezres nagyságrendben is, akiknek reális lehetőségük a mu nkaerőpiacon elhelyezkedni nem lenne. Amit ön olvasott, ismertetett itt nemzetközi felmérést, talán nem számol azzal, hogy azok az emberek, akik a közfoglalkoztatásban vannak, akár nagyon hosszú évek óta, öt éve, tíz éve vagy tizenöt éve nem dolgoznak, nin cs munkahelyük. Nekik piaci munkahelyük nagyonnagyon nehezen lesz, mert minden vállalkozó nyilván olyan embert szeretne bevenni a cégébe, akinek friss munkatapasztalata van, és csak pár hete vagy pár hónapja munkanélküli, nem olyat, aki tíz éve nem dolgoz ott és már teljesen kijött a rutinból. Nekik csak az állam tud segíteni. Nekik csak a közfoglalkoztatás tud segíteni. Ha nem lenne közfoglalkoztatás, ezek az emberek teljesen magukra lennének hagyva. De abban természetesen egyetértünk, hogy nem ez lenne az a végső állomás, ahol szeretnénk, ha lennének, ezért is hívjuk Startmunkának, ezért is csak 11 hónapra szólhat egy évben, hiszen arra ösztönözzük őket, hogy az érezhetően magasabb összegű, legalább minimálbéres vagy még magasabb összegű állásba menjenek át. Ezért van különbség a Startmunka vagy közfoglalkoztatási munkabér és a minimálbér között, hogy érezhető legyen az átlépés, és minél többen törekedjenek arra, hogy ilyen munkahelyet is találjanak maguknak. Ettől függetlenül - ahogy mondtam már a mai na pon önnek is - több százezerrel, 400 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliség is csökkent negyedmillióval, és látjuk, hogy hónapról hónapra egyre jobbak a foglalkoztatási számok. Ehhez az kellett, hogy munkahelyvédelmi akciótervben megv édjük a gazdasági válság negatív hatásai ellenére az emberek munkahelyét, és mellé kellett a közfoglalkoztatás, ami eddig a segélyek világában nagyon nehezen megélő vagy a
