Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 30. szombat (79. szám) - Az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat - ELNÖK: - DR. GALAMBOS DÉNES (Fidesz):
4262 gondolom, ez nem számszaki kérdés, ez egyszerűen elemzés kérdése, illetve annak pontos megvizsgálása, hogy az egymást helyettesítő termékekként a sertéshús és a baromfi a következő időszakban hogyan kezelhető a piaci trendeket illetően. S úgy gondolom, a legfontosabb feladat pedig az, hogy alapvetően az a sertéságazat, amely ezer sebből vérzett az elmúlt időszakban, lábra álljon, és ösztönözzük azokat a vállalkozásokat, amelyek vidéken is visszahozzák azt a termelői k edvet, amely a vidékfejlesztési program keretében - s most államtitkár úrra nézek - megvalósulhatnak oly módon, hogy azok a beruházások, amelyeket a következő időszakban tervezhetnek a gazdák, növelik a sertéstenyésztési kedvet, egyáltalán az állattenyészt ési kedvet, és nem azon a szinten, amire önök utalnak, hanem a kisgazdaságok szintjén is. Ez egy határozott program. Jómagam, aki vidéki képviselő is vagyok, látom azt, hogy vidéken az állattenyésztésnek arra a szintjére süllyedt az állattartás, amit már n em szabad tovább engedni. Erre szolgálnak azok a források, amiket már az idei évtől, illetve a jövő évtől folyamatosan le lehet hívni. Tehát egy differenciált és fokozott megközelítést ajánlok az élelmiszerek áfáját illetően. Először a termelést kell fokoz ni, utána a termelői köröket kell bevonni, és utána lehet a piaci elemzéseket elvégezni. A bankadó a harmadik kérdés. A bankadó tekintetében nem árt, ha visszaidézzük a múltat és azt a hosszú, nehéz folyamatot, amely az emberek konkrét kizsákmányolásától a z arányos közteherviselésig és a fair bankok rendszerének kiépüléséig tartott. Bár óvatosan mondom, de ma talán az elmúlt évek eseményeinek a hatására a bankok hozzáállása is más lett, mint volt nyolctíz évvel ezelőtt. Nem szabad elfelejteni, hogy 2008ba n a gazdasági világválság részben a bankok felelőtlen hitelezéséből alakult ki, így a bajok orvoslását is ezek megszorításával lehet a legjobban elérni. A bankok akkor egymásnak adták a kilincset az államnál, hogy mentsék meg őket, és az állam ezt meg is t ette. A mosoly azonban nem volt őszinte ebben az esetben, mert nem volt érthető, illetve egész pontosan érthetetlen volt, hogy miért dőlnek be a bankok, amikor hazánkban kiugróan jó jövedelmezőséget értek el a nyugateurópai államokhoz képest, főleg a lako ssági szektorban. A bankok nagyon jól kerestek rajtunk jó nyolctíz éven keresztül. A bajban az állam kisegítette őket, így teljesen természetes volt, hogy amikor az államnak volt szüksége segítségre, akkor a bankokat is bevonta a közteherviselésbe. 2010b en a Magyar Országgyűlés megszavazta a bankadót, amelynek segítségével a költségvetés egyensúlyát fenn tudta tartani, és egyúttal kontrollálni tudta azt. A szűk mozgástér és az idő rövidsége ugyancsak indokolttá tette egy ilyen fajsúlyos adó bevezetését, h iszen az elvárt 3,8 százalékos költségvetési hiány mintegy 150300 milliárd forintot jelentett. A kormány akkor úgy döntött, hogy nem egy példátlan mértékű megszorító csomagot indít el, hanem a bankokat adóztatja meg. Az intézkedés sikerességét bizonyítja, hogy a környező országok közül számtalan szintén bevezette ezt a rendelkezést. Időközben a magyar gazdaság - a helyes gazdaságpolitikai döntéseknek megfelelően - annyira megerősödött, hogy lehetővé vált a bankadó mértékének enyhítése. Az Európai Újjáépíté si és Fejlesztési Bank, valamint Magyarország Kormánya közötti 2015. február 9ei egyetértési megállapodásnak megfelelően változik a bankadó mértéke. Én nem degradálnám le ennek a jelentőségét, illetve nem gondolnám, hogy ez egy kötelező direktívát jelente ne Magyarország számára. Maga a megállapodás egy egyetértési megállapodás, de nem minden tekintetben tartalmaz kötelező jellegű elemeket. (13.00) A hitelintézetekre vonatkozóan a javaslat szerint a bankadó felső kulcsa 2016ban 0,53 százalékról 0,31 százal ékra, 2017ben és 2018ban 0,21 százalékra csökken, majd 2019től az adókulcs az uniós normáknak megfelelő arányú lesz. További változás 2016tól, hogy a hitelintézetek adóalapjukat nem a 2009. évi, hanem a 2014. évi mérlegfőösszeg alapján állapítják meg. Ez az intézkedés ugyanis aránytalanságokat okozott, nem minden bankot sújtott ugyanannyira. A fizetendő bankadó mértéke nem haladhatja meg a 2015. adóévre fizetett bankadó összegét. Emellett megszűnik a kockázatitőkealapkezelők adókötelezettsége a forgalm azó és a befektetői alapok különadójának kötelezettsége vonatkozásában.