Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
425 A másik kérdés pedig, hogy valóban versenyképes lehete más egyéb beszerzési forrásokból, mondjuk, az LNGterminálokon keresztül érkező földgáz. Ahhoz, hogy akár a horvátországi vagy a lengyelországi LNGterminálokból a z öböltérségi, akár tengerentúli vagy bármilyen más eredetű LNG, cseppfolyósított földgáz ideérkezzen Magyarországra, ahhoz végre meg kéne történnie a határkeresztező kapacitások kétirányúsításának. Erről volt szó, hogy Szlovákia felől már nagyon várjuk, h ogy mikor fog ez a rendszer végre üzembe helyeződni, és mikor fog végre a rendes kereskedelmi forgalom megindulni rajta. Illetve egy ugyancsak régóta feszegetett kérdés, amiről államtitkár úrral itt a parlamentben is már többször beszéltünk, hogy Horvátors zág mikor fogja azt a kötelezettségét teljesíteni, hogy ő is kétirányúvá tegye, hogy Horvátország felől Magyarország felé is érkezhessen földgáz. Ez továbbra is várat magára, és ez meglehetősen megnehezíti a helyzetünket, hiszen jelen pillanatban kelet és nyugat felől tudunk Magyarország területére földgázt behozni. És a források tekintetében is meglehetősen szűkösek vagyunk, ugyan leginkább orosz gázra vagyunk utalva. És akkor politikai kérdést lehet abból csinálni, hogy miért tesszük elkötelezetté Oroszor szág felé Magyarországot, de jelen pillanatban nem nagyon van más lehetőségünk, hiszen amikről a korábbi ciklusokban is szó volt, mondjuk, Nabucco vagy bármilyen más vezetékelképzelések, azokról mind bebizonyosodott, hogy igazából nem nagyon van realitásuk . A Nabuccónál nincs megfelelő mennyiségű gáz, mert amire az a vezeték idáig elér, és minden ország a saját igényét kielégíti belőle, Magyarországon már jelentős mennyiség nem jelenne meg. Majd ha esetleg a későbbiekben ott több, akár türkmén, iráni vagy m ás környékbeli országnak a gázát is be lehet csatlakoztatni ebbe a vezetékbe, akkor már egy megfelelő kapacitás jöhetne létre. (21.00) Addig azonban, visszatérve valamennyire arra a napirendi pontra, amit most tárgyalunk, kicsit tágabban értelmezve ugyan, azt kell megoldanunk nekünk valóban itt Magyarországon, hogy minél több irányból tudjunk hazánkba gázt behozni, importálni, illetve nyilvánvaló, hogy kifelé is, mindkét irányban kereskedni a gázzal. Az, hogy itt rugalmasabbá tesszük magá t a kereskedelmet, és valóban van egy ilyen tendencia, hogy ezek a hosszú távú gázszállítási szerződések kezdenek kimenni a divatból, és inkább ezek a tőzsdei, másnapra vagy éven belüli, vagy hónapon belüli, vagy különböző időtartamokra szóló lekötések jel ennek meg, ezek olyan szempontból jók, hogy itt valóban aktuális, éppen napi árfolyamokon lehet gázt beszerezni vagy gázzal kereskedni, azonban nyilvánvaló, hogy egy országnak a stabil ellátása és energiabiztonsága érdekében szüksége van, legalábbis Magyar országnak jelen pillanatban, valamiféle fixen lekötött mennyiségű, hosszabb távon rendelkezésre álló, nagyobb gázmennyiségre, amit eddig az Oroszországgal megkötött hosszú távú gázszállítási szerződés biztosított. Ami most az OrbánPutyintalálkozó nyomán tudható, vagy ami a sajtó felé legalábbis kijött ebből a találkozóból, az az, hogy a lekötött, de fel nem használt, körülbelül 20 vagy 22 milliárd köbméternyi mennyiséget majd a 2016. január 1jétől kezdődő időszakban, a következő években felhasználhatjuk. Arról, hogy ez milyen áron fog történni, vagy hogyan fog az ármegállapítás folyamata lezajlani, milyen háttéregyeztetések történtek ez ügyben, semmi nem szivárgott ki. Ha jól tudom, jelen pillanatban, vagy a hosszú távú gázszállítási szerződés talán úgy s zólt, hogy a hat vagy nyolc hónappal korábbi kőolajárhoz viszonyították a földgáz árát, ez az olajárra indexált ármegállapítás. Nem tudom, mivel most elég alacsony a kőolaj ára, nyilván, ha jövő januárban a mostani kőolajárakhoz viszonyítva kaphatnánk a fö ldgázt, az lehet, hogy egy jó üzlet lenne, de igazából ezzel kapcsolatban semmiféle… - talán államtitkár úr ennél több információval rendelkezik, de mi nem nagyon tudunk ez ügyben semmit elmondani jelen pillanatban. Ami biztos, hogy arra a 22 milliárd köbm éterre valóban szükségünk van. Az, hogy mennyi idő alatt hívjuk le, és milyen módon használjuk fel, megint csak egy másik kérdés. Viszont mire azt a
