Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
426 mennyiséget felhasználjuk, addigra pont előáll nagyjából az a probléma, hogy orosz szándékok szerint megszű nik az Ukrajnán keresztüli export. Tehát újabb hosszú távú gázszállítási szerződést úgy megkötni nem is igen lett volna értelme, hogy azt sem tudjuk, hogy 2019től honnan fog bejönni az a gáz, mert nincs fix elképzelés arra, hogy a Török Áramlatvezetéken keresztül Törökországig elvitt hatvanvalahánymilliárd köbméter gáz, illetve abból még levonódik a törökök által lekötött 17 milliárd, tehát mit tudom én, cirka 50 milliárd köbméter hogyan fog onnan, a törökgörög határról továbbjönni. Az Európai Unió is e gyelőre vagy nem gondolja komolyan, tehát blöffként tekint Putyin ezen elhatározására, vagy keresi a megoldásokat, nem tudom. Mindenesetre egy kicsit ilyen béna kacsaként most tanácstalannak tűnik maga az Európai Bizottság vagy az Európai Unió is, holott t ényleg itt nagyon záros határidőn belül valamilyen vezetékverzió mellett dönteni kell. Nagyon sajnáltuk mi, Jobbik Magyarországért Mozgalom, hogy a Déli Áramlat nem valósult meg, mert amíg az Északi Áramlatgázvezeték minden további nélkül megvalósulhatott és szállíthatja az orosz gázt Németországba, és az északi országok gázfüggőségét vagy gázigényét kielégítheti, addig mi itt maradtunk megint, KeletKözépEurópa mint az Európai Uniónak egyfajta mostohagyermekei, mintha az EUnak az nem számítana, hogy Mag yarország és a környező országok hogyan fognak földgázhoz jutni. Nekünk pedig rendkívül fontos, bár a földgázfelhasználásunk az utóbbi években csökkent, ettől függetlenül nem tudjuk, hogy a hosszú távú tendencia mi lesz. Ennek a csökkenésnek több oka van. Nyilván a gazdasági válság miatt is egyrészt csökkent a fogyasztás, másrészt viszont a gázmotoros erőműveink az utóbbi időkben, utóbbi években meglehetősen alacsony hatékonysággal üzemeltek vagy alacsony óraszámban, mivel importálni jobban megérte az áramo t. Ez is nyilván csökkenti az ország gázfelhasználását, gázfogyasztását. Szóval, rengeteg kérdés merül fel, ami inkább azt mutatja, hogy nekünk nemcsak az útvonalak, hanem a források diverzifikálásán kell gondolkodnunk. Nem tudom, hogy akár LNGügyben, vag y akár északafrikai földgáz tekintetében vannake lehetőségei Magyarországnak, és természetesen az orosz gáz Magyarországra juttatásának tekintetében is. Én azt gondolom, hogy az Európai Uniónak alapvetően deklarált célja, és ezt nem én gondolom, hanem ez t ki is nyilatkoztatta az Európai Unió, hogy minél kevésbé függjünk az orosz gáztól. Nyilván ennek van gazdasági és van politikai vetülete. Ha a külpolitikai eseményeket nézzük, akkor nyilván nem véletlen ez, hogy az orosz gáztól akar függetlenné válni az Európai Unió, nem kis részben tengerentúli nyomásra. Most a külpolitikai vagy gazdaságpolitikai vonatkozásaiba nem mennék bele, mert ez nem témája a napirendi pontnak. A következő évtizedekben ez nem fog menni, hiszen Oroszország rendelkezik a legnagyobb f öldgázkészletekkel. Ez üzlet. Gyakorlatilag Oroszországnak érdeke, hogy eladja a gázát. Amíg nem épülnek ki Kína felé, TávolKelet felé azok a vezetékei a keletszibériai gázmezőkről, addig neki Európa felé mindenképpen valahogy el kell adni a gázt. Nekünk pedig mindenképpen földgázra van szükségünk, tehát valahogy ennek előbbutóbb egy megegyezés formájában testet kell öltenie. A tározókapacitásokkal kapcsolatban még annyit elmondanék, hogy azt mi abszolút egy jó elképzelésnek tartjuk, hogy a jelenlegi tár ozókapacitás egy nagyobb részét bértározásra felhasználni akár a Gazprom, akár más szereplők irányába, hiszen ez Magyarországnak bevételt jelent, és egy biztonságot is jelent. A gáztározóinkat nyilván minél nagyobb arányban fel kell tölteni, különösen a mo stani külpolitikai helyzetben, amikor egy elég nem túl stabil békefolyamat zajlik tőlünk keletre Ukrajnában, és nem tudjuk, hogy ha ez bedől, akkor mi fog történni az energiaellátásunkkal, mi fog történni a gázszállítással is akár Ukrajnán keresztül. Ne ad ja Isten, hogy ez bármilyen háborús folyamattá eszkalálódjon, de ez is benne van sajnos a mai napig is a pakliban. Ezek távolabbi energiastratégiai kérdések, és nem is nagyon húzom tovább, annál is inkább, mert a részemre rendelkezésre álló időkeret is lej ár.