Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
424 Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, a Jobbik képvisel őcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ígérem, nem élek vissza sokáig az idejükkel, már csak azért sem, mert meglehetősen ritkásan ülünk itt az ülés teremben. Ha egy mezőgazdasági hasonlattal akarnám szórakoztatni önöket ezen a késői órán, akkor azt mondanám, hogy mint a krumplibogarak a burgonya levelén. De tréfát félretéve, azt azért mindenképpen szeretném leszögezni már az elején, hogy maga az európ ai közösségi rendelet mint olyan, a tagállamokban ugye, közvetlenül alkalmazható anélkül is, hogy bármilyen átültetési cselekményt mi itt megvalósítanánk. Tehát ez a része igazából egy kissé komolytalanná teszi ezt a napirendet, amit tárgyalunk, hiszen eur ópai uniós rendelet gyakorlatilag, amíg az Európai Unió tagjai vagyunk, közvetlenül vonatkozik ránk is. Nyilvánvaló, hogy a bíróságok előtt közvetlenül alkalmazható. Ettől függetlenül persze a földgázszállításról és a földgázellátásról szóló törvények nem lehetnek ellentétesek ezekkel a rendeletekkel. Ezeket módosítani kell, én ezt aláírom, és az is valóban egy jó kezdeményezés, hogy Magyarország földgázellátása diverzifikáltabb legyen a jelenleginél, és az európai uniós földgázszállító, ellátó rendszerek úgy legyenek kialakítva, hogy a lehető legrugalmasabban lehessen az egyes országoknak a földgázzal történő ellátását megvalósítani. De ha az egész Európai Uniót mint rendszert nézzük, rögtön felmerül az a kérdés, hogy oké, hogy mi itt egymás között osztoga tjuk, ideoda kereskedünk a gázzal - na de honnan jön az a gáz? Nyilván minden országnak vagy szinte minden országnak van saját termelése földgázból, mint ahogy nekünk is, a felhasználásunk 20 százalékát úgy termeljük meg, és 80 százalékát pedig importálju k, de ez az import ma még nagy részben kelet felől, vagyis Oroszországból érkezik. Európa fő ellátási forrása az orosz gáz. Itt pedig már rögtön a következő kérdés szóba kerül, hogy hogyan jut el az orosz gáz Magyarországra. Jelen pillanatban még Ukrajnán keresztül, ahogy ezt Vlagyimir Putyintól hallottuk ugye, december 1jén, hogy ez valószínűleg már csak 2018ig lesz így. Hogy utána mi fog történni, hogyan fog ez a földgáz Magyarországra eljutni, arról vajmi keveset hallunk. Vannak különböző ötletelések, elképzelések, hogy majd Macedónián és Szerbián keresztül a törökgörög határig elvitt orosz gázt felhozzuk ide Magyarországra, vagy esetleg még továbbvisszük Ausztriába. Jó lenne, ha ezeknél az ötleteléseknél már egy kicsit konkrétabb elképzelésekről is ha llhatnánk, hiszen rendkívül közel van. Ha azt nézzük, hogy egy gázvezetéket mennyi idő megtervezni, engedélyeztetni, megvalósítani, rendkívül közel van a 201819es időpont, amikor az orosz fél a jelenlegi álláspontja szerint megszünteti teljes egészében a z Ukrajnán keresztül irányuló gáztranzitot. Magyarország pedig és KözépEurópa, a Balkán, DélkeletEurópa nincs meg orosz gáz nélkül jelen pillanatban. Készült ugye egy európai gázstresszteszt, ami azt mutatja, hogy ezek az országok, főként a Magyarországt ól délre fekvő balkáni országok, de egyébként KözépKeletEurópa országai is, ha teljes egészében elzáródnának az ukrán gázcsapok, rendkívül nehéz helyzetbe kerülnének. Magyarország olyan szempontból van egy kicsit jobb helyzetben, hogy elég nagy tárolókap acitások állnak rendelkezésre, talán olyan 7 milliárd körüli az a tárolókapacitás, amit felhasználhatunk, ha teljes egészében fel vannak töltve ezek a tárolók, de nyilvánvaló, hogy a végtelenségig ez sem elég, tehát valahonnan gázt kell szerezni. Na most a zt is látjuk a statisztikákból, hogy az a 80 százalék, amit importból fedezünk, annak nagyjából a fele vagy kicsit több, mint a fele jön kelet felől, a másik fele meg a többi irányból vagy leginkább nyugat felől. Itt most felmerül a kérdés, hogy annak a ny ugat felől érkező gáznak hány százaléka az, ami szintén orosz gáz, csak megkerülve érkezik vissza hozzánk, mert akkor diverzifikációt nem annyira jelent, hogyha ugyanazt az orosz gázt, ami mondjuk az Északi Áramlaton keresztül elment Németországba, Ausztri án keresztül ugyanazt kapjuk vissza.
