Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 29. péntek (78. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA
4168 csökkentését és a gazdasági növekedést folytatva egy sikeres gazdálkodás feltételeit kívánja biztosítani a következő esztendőre is. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelette l kérem önöket, hogy egy konstruktív vita lefolytatását követően szavazataikkal támogassák a jövő évi költségvetés elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A Jobbik képviselőcsop ortjából rendes felszólalásra Gyüre Csaba képviselő úr következik. Parancsoljon, képviselő úr! DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valahol ott szeretném folytatni, ahol Staudt Gábor képvise lőtársam abbahagyta, és Répássy államtitkár úr válaszolt is neki, illetve egy kis vita is kialakult a bíróságok, ügyészségek finanszírozásával kapcsolatban. Én valahonnan innen szeretném ezt folytatni. Államtitkár úr elmondta, hogy 2009hez képest a 2016o s költségvetésben mintegy egyharmadával nőtt a bíróságok finanszírozása, körülbelül hasonló mértékben a dologi kiadások és ugyanígy az ügyészségeké is. Számokban mérve ez 64 milliárdról 90 milliárdra, most 87 milliárdra 2016ban a bíróság vonatkozásában, d ologi kiadásban 46 milliárdról 53 milliárdra növő, illetve 10 milliárdról 15 milliárdra növő költségvetéssel számolva és ugyanilyen mértékben az ügyészségnél 28 milliárdról 39 milliárdra 2016ban. (16.50) Azt azért említette az államtitkár úr is, hogy első sorban az ügyiratszámnövekedéssel, a bírák leterheltségéből fakadóan, a személyilétszámváltozásból fakadt ez a növekmény, azonban - folytatván ott, amit Staudt Gábor is jelzett - nemcsak e tekintetben lenne szükség arra, hogy növeljük a személyi kiadások at, hanem a bért, nominálisan a bérnövekedést is figyelembe kellene vennünk. Mi ezzel kapcsolatban adtunk be költségvetési módosítókat, amelyek vonatkoznak egyrészt a bíróságok költségvetésére, másrészt a Kúria költségvetésére, illetve az ügyészségek költs égvetésére is, itt ez fejezetnövekedést elsősorban a személyi kiadásoknál jelent. Nem mintha a dologi kiadásoknál nem lenne erre szükség, hiszen az államtitkár úr ugyan azt mondta, hogy 10 milliárdról 15 milliárdra nőtt hat év alatt, és én nem is vitatom, hogy ez nőtt, de mindemellett még mindig olyan problémák vannak a bíróságokon - akár ügyvédi tapasztalatomból is mondom , hogy sorozatosan akár arra nem telik, hogy a vécébe vécépapírt tegyenek ki egy bírósági mellékhelyiségbe, tehát azért ez szerintem el éggé furcsa, és pontosan egy ilyen helyen. Visszatérve a személyi kiadásokra: Staudt Gábor képviselőtársam elmondta már, hogy készült ezzel kapcsolatban egy európai tanácsi felmérés, amely 2014ig vizsgálta Európában a béreket, amely az európai uniós orszá gok közül a legutolsó helyre tette Magyarországot mind a bírák, mind az ügyészek keresete tekintetében. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy mivel a bírák esetében egy önálló hatalmi ágról beszélünk, ami a demokrácia letéteményese, a hatalmi ágak szét választása és a bírói függetlenség kérdése is nagyon fontos, és ezek nem szétválaszthatók a bírák díjazásától sem, illetve az ügyészek díjazásától sem, hogy milyen munkabérrel bírnak. Legutóbb e tekintetben, e vonatkozásban bérfejlesztés 2002ben, a Medgye ssykormány megalakulását követően volt, amikor a kormány 50 százalékos bérfejlesztést ütemezett elő három lépésben, amelyet két év alatt hajtottak végre, azóta bérfejlesztés ezen a téren gyakorlatilag nem volt. A legutóbbi meghallgatáson Handó Tünde elnök asszony nyilatkozott arról e vonatkozásban, hogy a bíráknak 43 százalékkal csökkent reálértékben a fizetése a legutolsó fizetésemelés óta. 43 százalékkal, ez egy döbbenetes szám! Amikor mindig a bérekről, a minimálbérről vitatkozunk itt, és a kormány mind ig azzal áll ki, hogy de a reálértéken számoljuk a bérfejlesztéseket, hogy milyen módon, akkor ha megnézzük, az igazságügyi ágazatban egy 43 százalékos reálbércsökkenés egy döbbenetes szám, hiszen gyakorlatilag 2002 óta nem volt elhatározva bérfejlesztés, és így jutottunk
