Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 29. péntek (78. szám) - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA
4169 el oda, hogy az Európai Tanács számítása alapján az ügyészség, bíróságok vonatkozásában jelenleg Magyarország a legutolsó helyen áll, 10 százalékkal magasabbak a bérek az utolsó előtti országban, Bulgáriában, és ha azt nézzük, a szomszédos Romániában, amellyel kapcsolatban mindig elmondjuk, hogy azért GDPnövekedésben, gazdasági fejlődésben és a többiben mennyivel jobbak vagyunk, ott is 60 százalékkal magasabbak a bérek. És akkor nem Ausztriáról beszélünk, ahol háromszoros bérekről, nem Ang liáról, ahol nyolcszoros bérekről, vagy Németországról, ahol hatszoros bérekről beszélhetünk, hanem beszéljünk Lengyelországról, beszéljünk Romániáról, Szlovákiáról, Bulgáriáról, és mindegyikben messzemenőkig haladják meg, néhol többszörösen haladják meg a magyarországi fizetéseket. Azt is kiszámoltuk, és éppen Handó Tünde elnök asszonynak mondtam a meghallgatáson, és számoltam ki azt, hogy amennyiben Magyarországon a bírák, ügyészek fizetése 30 százalékkal növekedne - és jelen esetben Staudt képviselőtársa mmal ilyen mértékű bérfejlesztésre tettünk javaslatot , abban az esetben Magyarország az utolsó előtti helyre lépne ezen a listán, tehát nem valami előkelő helyre kerülne, akkor már megelőznénk Bulgáriát ebben a fizetési rangsorban, és egy balti állammal, Litvániával lennénk egy magasságban az utolsó előtti helyen a fizetési ranglistán az Európai Unióban. Tehát körülbelül ekkora mértékű jelen pillanatban az elmaradás, és amikor minden ágazatban a bérfejlesztésekről beszélünk, akkor azt gondolom, hogy erről is kellene. Nem akarom azt a tendenciát észrevenni, amit egyébként észre lehet venni, hogy sem az 19982002es korszakban, az első Orbánkormány idején, sem a második kormány megalakulásakor, de azóta sem az igazságügyi ágazatban semmilyen bérfejlesztés n incsen. Nem akarok olyan következtetést levonni, hogy talán valamilyen probléma van ezzel az önálló ággal, ezzel az önálló hatalmi ággal, remélem, hogy nem kell erre gondolnom, és nem ezért vannak szándékosan folyamatosan elhagyva, amikor arról lenne szó, hogy a béreiket fejlesszék. De milyen problémák vannak még azon túl, hogy nominálisan a legkevesebbet keresik az Európai Unión belül a magyarországi bírák, illetve ügyészek? Elsősorban bíróságokon jelentkeznek a következő problémák: a bírók jogállásáró l szóló törvény több helyen több lehetőséget biztosít a bíráknak rendkívüli előresorolásra, illetve különböző bérpótlékokat állapít meg. Ilyen például a rendkívüli előresorolás, amely a törvény 171. §a alapján adható, vagy a jó munkavégzésért adományozhat ó címzetes törvényszéki tábla- vagy kúriai bírói cím megadása, ez a törvény 174. §a, vagy a 179. §ban meghatározott idegennyelvismereti pótlék, vagy a kiegészítő pótlék és képzettségi pótlék akkor, hogyha másod, harmad, negyeddiplomát szereztek, amit egyébként alkalmaznak a bíróságon az ítélkezésük során ezek a bírák. Az a probléma, hogy ezek nagyon szépen szerepelnek a jogszabályban, csak a költségvetés nekik nem ad arra lehetőséget, hogy ezeket valóban ki is használják, és a bírákat idegennyelvpótlé kban részesíthessék, hogy a bírákat a másod, harmaddiplomájuk szerint a jogszabály alapján adható… - hangsúlyozom, ezek nem kötelező pótlékok, ezek valamilyen adható pótlékok, de úgy adható, hogy nem lehet adni, mert nincsen rá költségvetési fedezet, tehá t hiába használja egy gazdasági bíró a gazdasággal kapcsolatos, gazdasági végzettséget, amit még a jogi végzettség mellett használ, mert nem kapják meg erre vonatkozóan a fedezetet, és ezek az adható pótlékok gyakorlatilag szinte teljes egészében nem is lé teznek, és nem is adhatóak, hiszen nincsen meg a fedezetük. Ugyanilyen képletes mértékű a kafetériarendszer is ezeken a helyeken. Egy picit arról, hogy miért nem lehet azért pontosan egy szinten említeni a bíróságot és az ügyészséget: azért nem, mert hogyh a azonos mércével mérjük a bíróságoknak a személyi kiadásait, illetve a dologi kiadásait a bírósági és az ügyészségi fejezetben, akkor nem ugyanarra fogunk jutni. Éppen ezért tettünk egy nagyon apró különbséget a fejezetekben a növeléssel, hiszen a bírák e setében a személyi kiadásoknál 30 százalékkal javasoltunk többet, az ügyészség esetében 25 százalékkal, hiszen még ennél is belefér az ügyészségnél a 30 százalékos bérfejlesztés. Miért van szükség több pénzre a bíróságon? Azért van rá szükség, hiszen a bír óságon ezt a személyi fejezetet még egyéb kiadások is terhelik, nem csak az ott dolgozók bére. Melyek ezek a kiadások, amelyek
