Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
3894 Tisztelt Ház! Az oktatás és az egészségügy témájához kapcsolódó területekről fogok most szólni. Mielőtt azonban rátérnék a jövő évi költségvetés oktatási kiadásainak értékelésére, érdemes röviden áttekinteni, honnan is jut ottunk el idáig. Ha megnézzük, hogy Magyarország tíz évvel ezelőtt mennyit költött oktatásra, az akkori oktatási közkiadásokra, akkor még egyáltalán nem álltunk rosszul az európai átlaghoz képest, sőt. Természetesen az oktatáspolitikában is vezető skandiná v államokhoz képest jelentős volt a lemaradásunk, de a 2000es években kezdődő megszorítások miatt sajnos az európai átlagtól is egyre inkább kezdtünk leszakadni. Az oktatásból való pénzkivonás sem 2010ben kezdődött. A szocialistaliberális kormányok kezd ték el, így már 2010re az európai átlag alá kerültünk, ami az oktatási ráfordításokat illeti. 2010 után viszont tagadhatatlanul romlott a helyzet. Olyannyira, hogy a korábbi 6 százalék körüli GDParányos ráfordítás 2013ra 5 százalék közelébe zuhant. Nem volt még egy olyan ország egyébként, ahol a válság begyűrűzésével az oktatási kiadásokon akartak volna spórolni, hiszen rajtunk kívül mindenki tudta, hogy az oktatásba való befektetéssel lehet hosszú távon is kilábalni egy válságból. Magyarországon, ha ki is jön végre a válságból, az oktatás leépítése miatt olyan hátrányokat cipel tovább magával, ami hosszú távú sikerességünk esélyeit igen komoly mértékben csökkenti. Az 1 százalékpontos GDParányos csökkentés több száz milliárd forint pénzkivonást jelent. E z az összeg mind a közoktatás, mind a felsőoktatás fenntartásából, működtetéséből hiányzik egyébként a mai napig. 2008 óta nem nőttek sem a közoktatásban, sem a felsőoktatásban dolgozók bérei, majd a választások előtt elindult végre a pedagógusbérfejleszté s. Tulajdonképpen az, hogy az elmúlt években növekedtek az oktatási kiadások, az a közoktatásban teljes mértékben a pedagógusok béremelésének köszönhető, miközben a közoktatásból továbbra is hiányzik 200 milliárd forint, a felsőoktatásból pedig körülbelül 50 milliárd forint. De ennek az összesen 250 milliárd forintnak a visszapótlása is csak arra lenne elegendő, hogy a 20102008 előtti szintre visszatérjünk, és akkor legfeljebb csak az európai átlagot súrolnánk alulról. A megszorítások az elmúlt egykét évb en megtorpantak, ezt meg kell vallani, de ha csak a nettó kiadásokat tekintjük, akkor állapíthatjuk meg ezt a mondást. A tavalyi évben már befagyasztották az oktatás kiadásait, és úgy látszik, beigazolódni látszik az, amitől tartottunk, hogy nagyon alacson y szinten akarják az oktatás finanszírozását tartani. Elég csak ránézni a beterjesztett költségvetés számaira. Ha az összes oktatási tevékenység finanszírozását tekintjük, akkor az idei évre vonatkozó, összesen 1610 ezer millió forinttal szemben áll a jövő évre tervezett 1616 ezer millió forint. Vagyis a teljes költést tekintve csupán 6 milliárd forinttal költenének többet az oktatásra jövőre, mint idén. Ez gyakorlatilag stagnálást jelent, a források befagyasztását jelenti. Ráadásul, mivel a kormány jövőre 2,5 százalékos GDPnövekedéssel számol, ezek stagnáló oktatási kiadások GDParányos csökkentését, ismételt csökkentését jelentik. A növekvő tortából ugyanakkora szeletet szán az oktatásnak, vagyis a növekményből nem jut az oktatásra. Egyébként, mivel a ped agógusbéremelés jövő évi részlete is ki fog tenni néhány tíz milliárd forintot, az oktatási kiadások stagnálása azt is jelenti, hogy bár a pedagógusok bére nőni fog, ez más oktatási kiadások kárára fog teljesülni. (9.10) Bár a költségvetésből ez még kevéss é látszik, de valószínűleg kizárásos alapon a működésrefenntartásra fordított kiadásokon faragnának tovább. A pedagógusbéremelés egyébként teljesen más megvilágításba kerül, ha egyrészt azt nézzük, hogy a kormány megszegte eredeti ígéretét, hiszen csak tö bb részben, négy év alatt adják oda az eredetileg megígért növekményt, másrészt ha hozzátesszük, a pedagógusok munkaterhelésének növekedését jelenti, ami kapcsán tiltakoznak a szakszervezetek is, de az oktatási jogok biztosa is felemelte már a szavát. A mu nkaterhelés egyébként jobban nőtt, mint a bérek, vagyis arányában több munkáért jár ugyanannyival több bér.
