Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. május 28. csütörtök (77. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
3895 Nem mehetünk el szó nélkül a neveléstoktatást közvetlenül segítő munkatársak helyzete mellett sem. Őket továbbra sem becsüli meg a kormány, hiszen 2008 óta egy fillér béremelést nem kaptak, és ez a számokból láthatóan a jövő évben sem fog változni. A közalkalmazotti bértáblához egy ujjal sem nyúlnak, maradnak a 2008as szintek. Míg a pedagógusoknak biztosítottak életpályát és béremelést - persze utal tunk rá, hogy ez nem egyértelmű és nem feketefehér , addig az ő munkájukat közvetlenül segítő dajkák, pedagógiai asszisztensek, laboránsok, rendszergazdák, iskolatitkárok, könyvtárosok és sorolhatnánk, semekkora fizetésemelést nem kapnak jövőre sem, ahog y az elmúlt években sem történt ez meg. A legnagyobb igazságtalansága az oktatáspolitikának, hogy azok a dolgozók, akik nélkül ugyanúgy nem működne az óvoda, az iskola, mint a tanárok nélkül, akik ugyanúgy ott vannak a csoportokban, osztályokban, akik ugya núgy kiteszik a lelküket a gyermekekért, diákokért, ők nem kapnak semmit. Sokan közülük a létminimum alatt élnek, családjukat sem tudják eltartani. Amikor az LMP dolgozói szegénységről beszél, többek között az ő helyzetükre is gondol. Egyszerűen szégyen, h ogy azok, akik a gyerekekkel, fiatalokkal foglalkoznak, havi 7080 ezer forintot kapnak. A fenntartóváltás után még a kafetériára sem számíthatnak. A kormány valamennyit mégis érzékel ezekből az égbekiáltó igazságtalanságokból, hiszen állítólag ősszel az i skolákban dolgozó pedagógusok munkáját segítők kapnak valamekkora béren kívüli juttatást, de ez is csak a KLIKes intézményekben jár, az óvodákban dolgozó dajkák, asszisztensek, iskolatitkárok, pláne a technikai személyzet nem kap ebből semmit. Az óvodákba n dolgozók nem fontosak még ennyire sem, őket ennyire sem becsülik, így jövőre még nagyobb lesz a dolgozói szegénység is. Visszatérve az oktatási kiadásokra és továbbmenve a felsőoktatásra: ezen a területen viszont tényleg teljes stagnálás jellemző , hiszen a tavalyi 152 milliárd forint állami támogatás a jövő évben 153 milliárd forintra változik. Ez a kiadás, bár nagyobb 1 milliárd forinttal és nagyobb, mint pár évvel ezelőtt, amikor 120 milliárdra visszaesett az állami támogatás, messze elmarad a 2 010 előtti 190200 milliárd forintos ráfordítástól. Sajnos, a felsőoktatási stratégia is kimondta - nem sajnos, hogy kimondta, de annál elkeserítőbb, hogy ez nem így történt , hogy a felsőoktatás nem számíthat az állami felelősségvállalás növekedésére, ne m cél az állami kiadások növelése itt. Tehát egyértelmű kormányzati cél a források befagyasztása. Ráadásul ezen a területen semmiféle bérfejlesztésre nem kerül sor. Hiába rebesgette Palkovics László államtitkársága az év elején, hogy végre jöhet valamekkor a emelés, hiába pedzegette ezt a felsőoktatási stratégia is, a számokból egyértelműen látszik, hogy erről nincs szó. Tíz éve semmilyen bérfejlesztést nem kaptak a felsőoktatási dolgozók. Ez azt eredményezi, hogy a tanársegédek, de lassan már az adjunktusok is dolgozói szegénységben élnek, de docensek, egyetemi tanárok fizetése sem elegendő arra, hogy a legjobb képességű fiatalokat az oktatóikutatói pályára csábítsa. Leírhatja Palkovics László felsőoktatási államtitkár százszor is a felsőoktatási stratégiáb an, hogy versenyképes, minőségi felsőoktatást akar a kormány, a benne dolgozók béremelése nélkül ebből nem lesz semmi. Versenyképes felsőoktatás nincs versenyképes felsőoktatási bérek nélkül. A bérek már 2008ban sem voltak versenyképesek a piaci cégek, vá llalatok álláshelyeivel, mára viszont drámaian romlott ez a helyzet. De hogyan is várhatnánk el, hogy egy frissen végzett diplomás ne egy multinacionális cég vagy akár egy hazai kkv munkahelyét válassza, hanem maradjon az egyetemi oktatásban kutatnioktatn i, ha harmadannyi bért kap csupán? Egyébként hamarosan terítékre kerül a felsőoktatási törvény módosítása, amely többek között tartalmazza a felsőoktatásban dolgozók, illetve oktatók munkaidejének bizonyos szempontból rugalmasabbá tételét, miközben a tanár segédek, adjunktusok esetében egyébként növeli a terheket, illetve mindenki számára a munkaidejüket 20 százalék kutatási tevékenységgel eltölteni rendeli el. A béremelés elmaradását nézve ezek a változások is egészen más megvilágításba kerülnek.
