Országgyűlési Napló - 2015. évi tavaszi ülésszak
2015. február 20. péntek (47. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
370 harcolt akár azért, hogy megmaradjon maga az iskola. Ilyenkor az önkormányzatokban sokszor fájó d öntéseket kellett meghozni más ágazatokkal szemben, mégis az iskola minden településen egy utolsó mentsvára magának a település megmaradásának is, főleg kistelepülések esetében, hiszen ha már a gyerekek kiskoruktól, 6 éves koruktól el fognak a településről menni, akkor sokkal kisebb az esélye, hogy utána ott fogják munkavállalóként vagy bármilyen más módon az életüket folytatni. Másrészről vannak olyan önkormányzatok, ahol nemcsak az egyéb ilyen társadalmi szempontok figyelembevétele lenne indokolt, hanem a konkrét oktatási eredmény, tehát mondjuk az, hogy az adott iskola az önkormányzat fenntartásában rendre az országos átlag felett teljesített a mérésekben. Úgy gondolom, hogy ha ilyen helyzet előállt, akkor azt mondhatjuk, hogy ez az önkormányzat jó gazdáj a volt annak az iskolának, hiszen a gyerekek az országos átlag feletti tudással kerültek ki ezekből az intézményekből, és ilyenkor igenis úgy gondolom, fontos lett volna az, hogy megtarthassák, saját gazdájuk maradhassanak ezeknek az intézményeknek, és nem kerültek volna olyan megalázó helyzetbe, hogy csak a technikai eszközök biztosítása tartozik a hatáskörükbe. A KLIK működéséről kell még néhány szót ejtenünk, pontosan azért is, mert gyakorlatilag egy 6 hetes időszak az, amikor le kell vezényelni ezt az ú jabb átadásátvételt, ami talán nem lesz tömeges jelenség várhatóan, de magának az önkormányzatnak az életében nagy dolog egy iskolának még a működtetését is átvenni vagy visszaadni a KLIKhez. Tehát a KLIK részéről reméljük, hogy nem lesz fennakadás, nem lesz tömeges ez az átadásátvétel, de azért látjuk már, hogy különböző eszközbeszerzések tekintetében is több hónapos csúszásokra képes ez a mamutintézmény, aminek a hatékony működését még mindig nem sikerült beindítani. Ez is egy olyan aggály lehet, ami n em tartja indokoltnak, hogy ezt a június 15i nagyon késői határidőt vezessük be e tekintetben. Azt kérem, hogy az egész folyamatot kezeljük átfogóan, és az összes határidőt esetleg hozzuk előrébb, nemcsak a költségvetésekre figyelemmel, hanem a már említe tt május 31i határidőre vonatkozóan is. Ebben a formában így tehát ezt nem fogjuk tudni támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Az LMP képviselőcsoportjának vezérszónoka Ikotity István. Mega dom a szót, parancsoljon, képviselő úr! IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Menetrendszerűen befutott a köznevelési törvény legújabb módosítása. Ezeknek a folyamatos változtatásoknak már se s zeri, se száma. Az előző ciklusban Michl József és alkalmi társai, Hoffman Pál és Hoppál Péter végezték el ezt a kisiparos, törvényfaragó munkát, egyéni képviselői indítványokkal próbálták kezelni a köznevelési rendszer folyamatos működési problémáit. Nem is olyan régen, még tavaly év végén tárgyaltuk a parlamentben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által beadott oktatási salátát, annak egy része szintén vonatkozott az oktatási intézmények működtetésére. Most is ezzel kell foglalkoznunk. 2015 februárj ában Kucsák László siet a nemzeti köznevelési rendszer segítségére. Egyéni képviselői indítványa műfajából következően kikerüli az egyeztetések és a konzultációk kénytelen és kellemetlen lebonyolítását. Ahogy korábban is, most is az Emberi Erőforrások Mini sztériumának illetékes főosztálya mondta tollba a változtatásokat. Későn ébredtek, bizonyos határidők miatt gyorsan kell változtatni a működtetéssel kapcsolatos szabályokon, ki tudja, hányadik alkalommal már. Kucsák László konkrét javaslata röviden az önko rmányzatok működtetésével kapcsolatos nyilatkozattételi kötelezettséget egységesítené, és ennek határidejét tolná ki. Hoffmann Rózsa iskolafenntartói koncepciója alapján ugyanis alapesetben 3 ezer főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzatok az in tézmények működtetői. A 3 ezer főt meg nem haladó lakosságszámú települési önkormányzatoknak viszont még a működtetést sem biztosítják. Amennyiben mégis
